bodoky

 A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete szerint nyilvánosságra kell hozni a rektori fizetéseket.

Golfpályáról beszélnek, de gigantikus lakópark- és plázaprojektet indítottak befektetők Pátyon. A földterületeket a terézvárosi ingatlanpanamában szereplő belgák vásárolták fel, a terveket a Balatonring spanyoljai készíttették.

Révész Máriusz véresre verésénél is ott volt a Rebisz elitosztaga, derült ki a bíróságon. Törött csontok, kilőtt szemek szegélyezték V. őrnagy alegységének útját 2006. október 23-án.

A piaci árnál 30-50 százalékkal drágábban szállíthat irodaszert az államnak egy szocialista kötődésű, offshore hátterű cég évi 4,3 milliárd forintért.

 A paksi Erzsébet Szálló felújításánál 1,5 milliárd forintos megbízást kapott az atomerőműtől egy HM-közeli családi vállalkozás. A panamai szálon Svájcig és Liechtensteinig jutottunk.

Narancsvörös hajnal egy fenét. Sehol sem sikertörténet a vízmű-privatizáció, Grenoble és Párizs is megszabadult a mohó és korrupt multitól.

Kapolyi László tavaly azt nyilatkozta, hogy tulajdonrészt szerzett egy szerbiai erőműprojektben, a szerb cégnyilvántartás szerint azonban Kapolyi-cégek nem vesznek részt a loznicai beruházásban. Részt vesz viszont az a panamai kézben lévő vállalkozás, amely közel tízmilliárd forint befektetési kölcsönt kapott az MVM-től, és egyebek mellett cégeket és borospincét vásárolt Pakson. A loznicai projektre további kétmillió eurót kölcsönzött az MVM egy olasz cégnek, de az a pénz sem lett meg.

 Az időjárás-előrejelzéssel foglalkozó magáncégek szerint az állami radarkép közérdekű adat, az OMSZ októbertől mégis sok pénzt kér érte a konkurenciától.

170 millió forintért vásárolta meg az önkormányzattól, és 3,5 milliárd forintért újíttatja fel a város történelmi műemlékét, az Erzsébet Szállót a Paksi Atomerőmű Zrt., még az előző menedzsment idején kiválasztott alvállalkozókkal. A versenyeztetés nélkül bevont alvállalkozók között két olyan magyar vállalkozás is van, amelyek panamai kézbe került tulajdonosa közel tízmilliárd forint befektetési kölcsönt kapott az MVM-től Kocsis István idején. A volt MVM-vezér előtt állítólag ismeretlen, a „balkáni üzletszerzést” szolgáló offshore cég az atomerőműnek is dolgozik, és borospincét is vásárolt az MVM korábbi menedzsmentjétől, köztük Kocsistól és egy minisztertől Pakson.

Csak kishalak ülnek a warezügyben – állítják az áprilisi újlipótvárosi warezrazzia óta előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak védőügyvédei. Az ügy kulcsfigurája furcsa körülmények között külföldre szökött, majd családja halotti bizonyítvánnyal mentette ki őt az eljárásból. Az öt hónapja lefoglalt mintegy 250 terabájt adathordozó vizsgálatát még meg sem kezdte a rendőrség, egy éppen ilyen vizsgálatokra szakosodott igazságügyi informatikai szakértőt viszont előzetes letartóztatásba helyeztek, mert úgy tűnik, hogy bennfentes információkkal segítette warezrazziák célszemélyeit. A rendőrség nem nyilatkozik.

Fogyasztóvédelmi szervezetek és piaci szereplők bejelentései nyomán mézhamisítókat leplezett le az elmúlt két évben az élelmiszer-ellenőrző hatóság. Egy tetten ért mézfeldolgozó koncepciós eljárással vádolja a hatóságot és az országos főállatorvost, az ügyészség is vizsgálja, hogy valóban elcserélték-e a mézmintákat. Süth Miklós szerint nem igaz, hogy csak a magyar tulajdonú mézforgalmazókra utaznak, a fogyasztóknak pedig joguk van tudni, hogy mely termékek azok, amelyeket nem érdemes megvenni.

A méhészek az exportpiacért zajló háborút gyanítják az elmúlt évek feljelentéshulláma mögött, mert nem mindegy hogy a magyar méz olcsó, hordós kiszerelésben, vagy jóval drágábban, csomagolva kerül a külföldi piacra. A legnagyobb hazai mézcsomagolót hamisítással gyanúsítja az élelmiszer-ellenőrző hatóság, az OMME vizsgálatai azonban ezt nem támasztják alá.

Inkább gyanút keltő, mintsem tisztázó iratot adott át Kocsis István július végén a BKV felügyelőbizottságának az MVM horvátországi szállodaügyében játszott szerepéről. Az irat  szakértőnk szerint alkalmatlan a valóság bizonyítására, csak laikusok megvezetésére alkalmas. Kocsis jogi lépések megtételével fenyegette az Indexet, de csak a Jadran Investments Limited nevű brit cég tett ilyet, amihez Kocsisnak a saját állítása szerint az égvilágon semmi köze sincs.

A kormányzati hatalom közeledtét ünnepelte a Fidesz a Polgárok Házában. A  régi harcostársak hűségesküt tettek Orbánnak, és elvárásokat is megfogalmaztak számára.

>>> Az eredeti verziót itt lehet olvasni

>>> Ez jelent meg belőle az Indexen

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vizsgálja, valóban meghalt-e K. Balázs (alias Baja), a magyar warezkirály, aki az áprilisi újlipótvárosi warezrazzia idején külföldre menekült, míg hat társát előzetes letartóztatásba helyezték. K. Balázs júniusban skype-on interjút adott P. Tamás (alias Tomcat) radikálbloggernek. Az interjúban forró ügyekről beszélt, amelyekben informatikai szakértőként vett részt. Az Indexnek az UD-ügyről mondott volna valamit közvetítő útján, pénzért, de mi nem fizettünk. K. Balázs ismeretségi köre most úgy tudja, hogy a warezkirályt holtan találták Romániában.

Háromszáz négyzetméteres paksi borospincére tett szert a Szekvin Kft. a Dél-Dunántúli Borkultúráért Kft. (DDB) megvásárlásával 2008. augusztusában Pakson. A DDB eladói Dr. Molnár Károly, az atomerőmű igazgatóságának elnöke, Kocsis István, az MVM vezérigazgatója, Kovács József, az atomerőmű vezérigazgatója, valamint Varga-Sabján László és Molnár László, vagyis az MVM akkori menedzsmentje volt. A vevő közel tízmilliárd forintos kölcsönt kapott az MVM-től Kocsis idején.

A Hagyó-Kocsis meccs igazi nyertesei az adófizetők: a titánok harca nélkül soha nem derült volna ki ennyi korrupciógyanús eset.

A Gravity nevű magyar csapat is tagja annak az együttműködésnek, amely a nem hivatalos végeredmény szerint megnyerte a Netflix nevű amerikai dvd-kölcsönző által kiírt versenyt, ám győztest még nem hirdettek, mert az eredmény nagyon szoros. A 2006 óta tartó Netflix Prize tétje egymillió dollár, célja pedig a kölcsönző ajánlórendszere teljesítményének legalább 10 százalékos javítása volt. A magyar programozókból álló csapat időközben céggé alakult, és a piacon is ajánlórendszereket fejlesztenek.

Sem a BKV felügyelőbizottsága, sem Kocsis István nem hozza nyilvánosságra, mivel tisztázta az MVM szállodaügyében játszott szerepét a BKV vezérigazgatója. A felügyelőbizottság szerint személyes adatokról van szó, amiket csak Kocsis tárhat a közvélemény elé, maga Kocsis viszont elzárkózott ezirányú megkeresésünk elől. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint azok a személyes adatok, amelyek az önkormányzati cégvezető feddhetetlenségét bizonyítják, közérdekből nyilvánosak, ezért a TASZ jogi segítségével Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordulunk.

Sem a BKV felügyelőbizottsága, sem Kocsis István nem hozza nyilvánosságra, mivel tisztázta az MVM szállodaügyében játszott szerepét a BKV vezérigazgatója. A felügyelőbizottság szerint személyes adatokról van szó, amiket csak Kocsis tárhat a közvélemény elé, maga Kocsis viszont elzárkózott ezirányú megkeresésünk elől. A BKV kommunikációs igazgatója csak annyit közölt, hogy a vezérigazgató feljelentette az MVM-ügyet tálaló újságírókat, köztük az Index munkatársát, ezért sem jár nekünk tőlük több információ. Perelni fogja az Indexet az Aquifex Limited nevű, offshore hátterű cég is az MVM-cikksorozat miatt.

A Magyar Villamos Művek Zrt. többszöri sikertelen próbálkozás után az elmúlt napokban kikényszerítette, hogy „a másik fél” az MVM Csoport tulajdonába adja azt a horvátországi szállodát, amelyet nagyjából egymilliárd forintért vettek bérbe egy bizonyos „Mrs Istvan Kocsis” tulajdonában álló, offshore hátterű cégtől másfél éve, az előző vezérigazgató, Kocsis István idején. Az MVM szerint ezzel nem térült meg teljes mértékben a szállodaügyletből fakadó kár, és a Kocsis idején szerződött más offshore hátterű cégek továbbra is eurómilliókkal tartoznak az állami vállalatnak.

A föld-, a víz- és az erdővagyon burkolt privatizációjával vádolja a kormányt és a vagyonkezelőt Bencsik János fideszes képviselő, Tatabánya polgármestere. A Fidesz szerint a természetes monopóliumokat közösségi tulajdonban kell tartani, ezért kormányra kerülve felbontanák a magánosításról szóló szerződéseket. Egyelőre munkacsoportok gyűjtik a privatizációgyanús üzletekről szóló információkat, és megpróbálják megakadályozni őket.

Nem tudták bizonyítani, hogy a tüntetők támadtak volna 2006. október 23-án.

A brit cégnyilvántartásban fellelhető irat szerint „Mrs. Istvan Kocsis” a fő tulajdonosa annak az offshore hátterű brit cégnek, amely egymilliárd forintért adott bérbe az MVM-nek egy horvátországi szállodát. Az MVM akkori vezére Kocsis István volt.

Az MVM belső vizsgálata több olyan, az előző vezetés idején létrejött ügyletet is szabálytalannak talált, amelyeknek közük van Kapolyi László cégeihez. Feljelentések történtek a Vértesi Erőmű áramvásárlási szerződései, és az MVM által offshore hátterű cégeknek utalt milliárdok ügyében. A pártállam egykori ipari minisztere ma energetikában utazó nagyvállalkozó, az ország egyik leggazdagabb embere, az MTA rendes tagja, az MSZP parlamenti képviselője. Szerinte az őt ért vádak alaptalanok.

Egy kolléga magára vette a mai írásomat arról, hogy a sajtónak keményebben kéne kezelnie a korrupciógyanús ügyeket. Azt állítja, hogy azokat az újságírókat, akik tisztességesen foglalkoztak Kocsis István ügyeivel, vagy kirúgták, vagy leállították a főnökeik. Erről az a Magyarországon fokozottan érvényes bölcsesség jut eszembe, hogy "a sajtószabadság is csak azoké, akiké a sajtó". Meg hogy jobb a tűzben elégni, mint térdig állni a húgyban :)

Kedves Tamás!
 
Követtem az Indexen a Kocsis-cikksorozatot, most olvastam a publicisztikát.
A kérdésfeltevés - miszerint miért nézi a sajtó tétlenül az ilyen ügyeket - jogos. Jogos, de van rá válasz.
  

Korábban több újságíró és orgánum foglalkozott Kocsis ügyeivel, a vezérigazgató különböző terveivel, koncepcióival. Olyan anyagokról van szó, amelyek többnyire sem a szakszervezetektől, sem a felügyelő bizottságtól, sem a fővárostól nem kaptak támogatást. Néha egészen botrányos munkaanyagok kerültek ki a cégtől, foglalkozott ezekkel az Index is. 

 

Aztán idővel egyre kevesebb lett ezekből a cikkekből, jóllehet az anyagok szivárogtak továbbra is. Az egyik legnagyobb napilap szakújságírójának cikke nem jelenhetett meg (ilyen az illetővel a pályafutása során eddig nem történt meg). Egy másik kollégával a főnökei közölték, hogy szép dolog az oknyomozás, de inkább hagyja abba. Ugyanezt a kollégát pl. a Kocsis kommunikációját végző PR-cégtől egy alkalommal felhívták azzal, hogy a másnapi Kocsis-sajtótájékoztatón mit kérdezzen, ami önmagában elképesztő. Akadt akinek előre megmondták, hogy a BKV-s ügyeket felejtse el. 

 

Tudok olyan újságíróról, akit nemrég bocsátottak el; kirúgását többnyire a válsággal indokolták, máskor valami egészen mással, aztán közvetett bizonyítékok tömkelege tette egyértelművé, hogy a BKV-s ügyeket firtató cikkei csapták ki a biztosítékot az Akácfa utcában, amelynek vezetése valamiféle kapcsolatban volt a lap tulajdonosaival.

Az tehát, hogy a sajtó nem foglalkozik Kocsis ügyeivel, nem annyira az újságíróknak, hanem a lapok vezetőinek köszönhető. Természetesen nem akarok senkit sem megvádolni, nem gyártok összeesküvéseket, így is éppen elég van belőlük. Ha jól láttam, egyedül az Index nem hagyja elaludni a Kocsis-ügyet, ez jó.

 

Igen, a magyar sajtó szarul működik, de remélem az Index-cikkeknek lesz valami visszhangja. A sajtó hozzáállásáról szóló kérdésénél ugyanis még fontosabb, hogy hogyan lehet ez az ember mindezek után ilyen pozícióban Magyarországon.
 
További jó munkát, üdvözlettel:

 

K.