Bíbózzál egyet.

Amúgy meg respekt, remélem neked nem esik bajod.

Hehh, ez vicces:

"A fenyegetéseknek az a célja, hogy elhajtsák az újságírót, de a valóságban a legtöbb meggyilkolt újságírót egyszer sem fenyegették meg mielőtt megtámadták őket."

Tételezzük fel, hogy én is vállalkozóként lennék fedett bűnöző és megjelenne rólam egy cikk, amiben kiteregetik a szennyesem. Mindenféle előzetes fenyegetés nélkül azonnal főbe lövetném az újságíró kollégát, már csak a miheztartás végett is. Ugyebár ha az ember nem tartja vissza, hanem azonnal levezeti a feszültséget, akkor ezzel csökkenti a gyomorfekély kialakulásának kockázatát is, arról nem is beszélve, hogy a többi újságíró egy ideig visszafogná magát és kétszer is meggondolná, hogy mit ír le a sajtpapírjába...

Az a gond, hogy a Balkánon nem érdemes olyat játszani, hogy mi fogy el hamarabb? Az oknyomozó újságíró, vagy a szerb halálbrigádok lőszerkészlete, mert egyelőre a lőszerből van több és hát olcsóbb is...

Nem volt előzetes fenyegetés... No hiszen... Mintha az kötelező elem lenne...

:-)

Ezért nincs is nálunk oknyomozó újságírás. Még Bodoky úr is nagyon körültekintően lavíroz a zavarosban, már ami a cikkei témáját illeti. Az Index sem merte mélyen boncolgatni az olajügyet, mert nyírás lett volna a vége. Vagy lefizették vagy megfenyegették őket.

Ez az interjú elég óvodásra sikerült. Az alany nem mond semmi lényegit, a kérdések nem szólnak semmiről.

Szerintem aki oknyomozó újságíró akar lenni, annak

kötelező a maximum paranoia és
anyagilag függetlennek kell lennie, különben ellehetetlenítik.

Nem tudok róla, hogy nálunk lett volna bármilyen nagyobb horderejű borogatás, bármely hazai lapban. A szerkesztőség nem tudja, akarja (a tulajdonosi kör miatt) megvédeni az oknyomozó újságíróit, ezért nem is tart ilyen nemes egyedeket.

Arra van az Internet, hogy az ilyen kényes ügyeket ott borogassák, totál anonim módon. Éljen a WikiLeaks.

A nyomozó újságírás legfőbb szempontja a pénz/idő faktor. Míg a bloggazda írásai hozzák az olvasottságot, addig megéri (megérné?) finanszírozni a nyomozást. Amíg azonban, ha vkiről kiderül, hogy gyerekekkel kereskedik, akiket heroinnal kábít, majd politikusoknak kölcsönzi őket szodómia céljára, és ez legfeljebb egy napig sztori, mindenfajta további intézkedés nélkül, addig tényleg mi a fenének nyomozni? Nálunk nem kell senkit sem fenyegetni, a szerkesztőket rögtön kirázza a hideg, ha vmi érdekesre bukkan a firkász. Előre látja mi fog történni és azt is, hogy nem lesz kivel együttműködni, így csak a közlő járhat rosszul. Ezért üdítő kivétel B.T a magyar sajtóban. De hol vannak a többiek? Nagynevű leleplező cikkek garmadát író kollégák? Egyszerűen eltűntek a ködben, vagy amint megérezték a megérdemelt pénz szagát, csáó pálya. Az interjúban elhangzik egy másik kulcsszó is, a csoportos munka. El tudjátok képzelni, amikor odaáll vki a szerkesztő elé, hogy itt a szaftos sztori kéne 1-2 hétre két-három munkatárs segítsége, de legalább a gyakornokoké? Hát, nagyon kiröhögne, az biztos.

Bodoky úr, legyen résen! A magyar titkosszolgálatok nagyon rákaptak a "fedett bűnözők" alkalmazására. Mára nem lehet tudni, hogy ki az "ártatlan" titkosszolga - és ki a fedett bűnöző. Különös óvatossággal járjon el a MOL és az Omninvest ügyeiben: ezekben a cégekben a titkosszolgálatok anyagilag is erősen érintettek. És kérje meg az Indexet - biztos, ami biztos - kössön magas életbiztosítást a családja javára. Mellesleg gratulálok a személyes bátorságához: a magyar újságírók (bértollnokok, vagy hülyítő-gépek) példát vehetnének Öntől. Remélem, nem fogja a hozzászólást kiszórni. Köszönet.