Bocs, de a linkeken semmi sincs. Ez az interju hol lathato, mert nagyon erdekelne.

Hát nem tudom... Nekem nem fűződik érdekem egyik ún. minőségi laphoz sem, de szerintem egy fontos jelenség kimaradt. Amikor az embernek reggel úgy kell munkába mennie, hogy a metrón körülötte ülő utastársai ilyen főcímmel rendelkező újságokat olvasnak minthogy "Pénisz nőtt a karján" vagy "Megerőszakolta lányát a kutyaevő segédmunkás" (Blikk), az egyszerűen leírhatatlan.
Egészen egyszerűen nem érdekel, reggel pedig amúgy sem a legtoleránsabb az ember.
Ennek ellenére az ember arcába nyomják mindenhol és ez irritáló. Ahogy én tapasztaltam, ez külfölden ennyire nem jellemző. És az, hogy ilyen főcímmel rendelkező lapokat ennyien vesznek szerinetm igenis arra utal draszikusan magas a sötétseég aránya.

Wov, tök jó, Császi :)
Anno élmény volt nála zh-zni bev.médiából, van néhány vicces módszere (ami abban a pillanatban nem is vicces), egyébként jó arc.

külfölön persze...pardon

Vagy a politika dominálja a médiát, vagy a gazdaság, azaz vagy azt írják, amit valamilyen csókos megkíván, vagy a piacot szolgálják ki. Mindkettő hülyít, csak másféleképpen.

Bármennyire is szeretnénk, nincs olyan tiszta kritikai nyilvánosság, amelyből teljesen ki lenne rekesztve a politikai és a gazdasági befolyás.


na ez ez butaság....
a HVG például, miért is nem szabad?
a bulvár pedig nem keresi a politika seggét?

ugyanmár...

Császi láthatóan nem hisz abban, hogy a médiatartalmak tematizációja hatással van az igények alakulására... Hogy az, hogy Kiszel Tünde kutyája, mint főhír nem hat az emberek többszintű és komplex médiabefogadására, és nem okozza azt, hogy sem idejük, sem igényük nem lesz a közélettel vagy bármi mással foglalkozni. Véleménye szerint(az iskolázatlanság miatt szinte csak) ez a kutya képes hasonló gondolati sémákat létrehozni a bulvárfogyasztók többségénél, mint az értelmiségnél a szociológusok fejtegetéseinek olvasgatása. Szerintem ez nincs így.
A (feltételezett) demokratikus működéshez szükség van bizonyos, egyébként látszólag hiányzó szabályok betartására, ill. betartatására. a határvonal persze vita tárgyát KELL, hogy képezze.
Szerintem éppen ez a médiaműködés az, ami elhiteti az emberekkel, hogy semmi sem változtatható meg.
Ez pedig szerintem egy elég fontos tényező, és érv a "paternalisztikus" középosztály médiumtisztító hadműveletei mellett. Irányuljon az akár bulvár, akár "minőségi" kiadványra. Nem csak az alsóbb osztályok érdekében vagy ellen.

Császit mindig is szerettem, az óráit is meg a könyveit is. De mindig ott motoszkált bennem a kisördög, hogy olyan jó lenne ha igaza lenne mégis félek, hogy nincs. Számomra elég furcsa, amikor az alulróljövő (média) interpretációkat az elit elkezdi interpretálni (ld Hankiss Big Brother elemzése). Egy médiakutatónak ugyanis lehet, hogy új társadalmi stratégiák, társadalmitőke modellek jutnak az eszébe a ValóVilágról 'A' néző azonban annak drukkol, hogy Pista megdugja Anikót a gonosz Laci meg kissen. Ez lehet, hogy morális vitákat generál a kocsmaasztaloknál (nagyon fontos!), azonban ezen túl semmit. A többit már csak az okos médiakutatók teszik hozzá, hogy a bulvármédia a farsang, vagy a karnevál féktelen szabdsága. Sokkal inkább vallom azt a nézetet, hogy tv olyan mint régen a jóga volt, kell valami az embereknek ami otthontartja őket nyugiban, addig sem foglalkoznak magukkal meg másokkal. A bulvár pedig fokozottan ilyen, ráadásul olyan ingerküszöböket tol ki (szex, halál, születés stb. élőben) ami inkább tompít, közönbössé tesz mint új, friss élményeket nyújtana.
De drukkolok, remélem az emberek csak jobbak és morálisan kifinomultabbak lesznek a Blikktől meg a Celeb vagyok ments ki innentől.

Bodr Sanyi:
miért lenne független a HVG, vagy *bármi* más? Hiszen mindenhol emberek dolgoznak, akik a világot szubjektíven szemlélik. Ott sohasem fog megjelenni cikk pl. a cigánybűnözésről, mert szerintük az nem létezik.

ugyanmár... :-o

Üdv Mindenkinek!

Szerintem maga a kérdésfelvetés hibás. A bulvársajtó gyakorlatilag TÖKÉLETESEN ellátja feladatát, szakmailag nincs mit számon kérni rajta, nem is szorul védelemre. ELLENBEN a nem bulvársajtó rendkívül gyengén muzsikál. Az ilyen médiában merülnek fel sokszor súlyos szakmai és morális kételyek. Nem a bulvár züllik, hanem a minőségi sajtó. EZ A BAJ! Egyszerre igaz rá, hogy nem kíván kommunikálni az átlagemberrel, és az, hogy ettől függetlenül, alacsony szakmai színvonalat produkál.

Persze ez sem lehet a véletlen műve. Nem ritka, hogy bulvár és nem bulvár termékek is ugyanazon csoportok tulajdonában van. Csoporton belül és - ez csupán erős feltételezeés - de tulajdonosi körök között is felosztják a szerepeket. Azaz, a médiamunkásoknak vajmi kevés közük van a termékükhöz. Szerintem a hazai médiapiac néhány tulajdonosi érdekcsoport ízlését és igényeit tükrözi. Sem a bulvár, sem a közszolgálati, sem más sajtótermék NEM FÜGGETLEN! Sem a szakmának, sem az átlagembernek, sem az értelmiségnek vagy középosztálynak nincs köze a médiahelyzethez. Ezért ilyenek. A bulvár azért megy le kutyába, mert ez az elvárás, a nem bulvár azért ügyetlenkedik, mert meghatározott keretek között kell mozognia, valamint azért, mert az újságíróképzés szakmai színvonala már alig mérhető. Kosztolányi újságírásból élt. Tudunk ma akár csak egy megközelítőleg tizedakkora karaktert a szakmában? Pedig akkor is olvastak újságot, amikor kiemelkedő tehetségek írtak, úgyhogy ezen nem múlhat. Másik példa: amikor a Columbo ment a tv-ben az egész ország lélegzetvisszafojtva figyelte, értelmiségi és átlagember egyaránt, ugyanúgy ahogy a szappanoperákat most. Úgy gondolom, hogy a hova pisilt a kiskutya sem érdekesebb az átlagember számára, mint egy kiemelkedő szerepben egy kiemelkedő színész kulisszatitkai. A tulajdonosok döntöttek, hogy ez ne így legyen. A médiaszociológus, a hírdetésszervezők, jópár tehetségtelen újságíró viszont jól megél az egészből. Amúgy sem értem a szakmai sóhajokat. Ha létezne szakmai kritériumrendszer, s ha azt be is tartanák, azaz létezne szakmai önvédelem, akkor most nem kéne sírni. Mindenki ott tart, ahol tartani szeretne. ha a szakma nem tesz semmit, csak megél - vagy abból, hogy teszi, amit elvárnak, vagy abból, hogy emiatt fanyalog - addig képmutatás az egész.

Bodr Sanyi: Persze. Egy újság vagy egy párttól kap pénzt, vagy a bevételeiből. Ahhoz, hogy bevétele legyen blikkfangosnak kell lennie. A (kereskedelmi) média nem érted van, hanem a haszonért.

VoB: Milyen demokratikus működés? Mi hiteti el a változtathatatlanságot? Válasszuk külön a közszolgálatit és a kereskedelmit. Ha valami dogmatikus, az a közszolg. média (pl.: egy beszédhibás ember hogy lehet 40 éve képernyőn?). A kereskedelmi pedig profitorientált és pont ez adja a változás lehetőségét. Ha valamit nem nézel, le fogják venni a műsorról. Ha viszont igény van rá, akkor igen is sikeres lesz. Ez nem népbutítás, hanem igénykielégítés. Ha nincs az embernek pénze, vagy lehetősége, ne adj Isten ideje olvasni/utazni/kávéházba járni, akkor felmerül a hír- és élményszükséglet. Ezeket elégíti ki a Mónika show, a Celeb vagyok, a Fókusz, stb. A témában ajánlom továbbra is Császit, a befolyásolás kérdéskörében pedig Bajomi-Lázárt. Szép napot!

dráva:

A kérdés (Császi estében is) inkább az, hogy az igény "honnan jön" amit ki akar elégíteni a média? Ez a ha nem nézik leveszik, kicsit gyenge érv, főleg ha megnézed hogy ua a műsorok mennek mindkét keri tévében. Ha nem nézik helyette Csehov lesz? Csehovra rá lehetne szoktatni a népeket? Vagyis a népek ezt a bulvárt akarják, vagy a bulvár el akarja andi magát és igényt generál sajátmagára?

"A médiaerőszak civilizál" cikk linkjét kéretik javítani. Vagy az Index keresőt :)

marhaság, mitől lenne a fickó a legnagyobb? egyszerűen csak annak az ellenkezőjét mondja amit általában megszoktál, ezzel lep meg és próbál elgondolkoztatni

A mai média úgy szar ahogy van...és butító...Asszem több szót nem is fecsérlek ide mert már jópáran megjyegyeztétek amit írnék...Azért az valamicskét csak elárul a bulvársajtóról meg egyáltalán a médiáról hogy olyan emberek mint AnettKA, kiszel, Annácska, meg a többi ilyen hülye üresfejű buta tyúk bekerülhettek és szerepelhetnek. Már m1 en is olyan hülye sorozatok mennek sokszor... Arról meg ne is beszéljünk milyen hüye és béna műsorvezetők vannak...az egyik ilyen kedvencem a Máté Kriszta...az gáz. Nah nem is nagyon merülök bele...

Persze a pasik közül is van egy két olyan aki nem tom mit keres a médiában...csak hogy ne tartsatok elfogultnak

A kilencvenes évek elején jelent meg a Világ, ill. a Mai Nap. Megpróbáltak úgy-ahogy függetlenek lenni.
Hol vannak? Hol van a jobb bulvár?

--a bulvár az egy faltörő kos--
Császival végig egyetértettem.

A középosztálybeli harmincas férfi egyennézőpontja - lehetne kicsit jobban aláhúzva.

Ez a csőlátás annyira beborít mindent, hogy ettől válik egy párhuzamos univerzummá, amit a médiában látunk.

Császi feltételez valamit, hogy az egyszeri médiafogyasztónak mi jut eszébe egy-egy termék olvasása, megtekintése közben/után. De ez nem feltétlenül van így. Ez az egyik.
A másik pedig az, hogy engem 999 médiakutató sem győz meg arról, hogy nem minőségromlás az, hogy mondjuk Benedek Miklós helyett Fekete Pákóról szólnak a lapok.

Azért az nem durva, hogy a család CSAK a tévé, és mp3 lejátszók, videojátékok meglétével volt képes jol érezni magát? Végülis ezt nevezzük függöségnek...

Olvastam a Blikkben vagy egy-két éve, hogy a Boeing Dreamlinere már gázturbinás hajtóműveket kap, ellentétben a korábbi motoros (!) gépeivel. Hát "újságíróék" még a Jumbót sem ismerik, vagy a 737-est, ami a Malévnak is van már jópár éve? És ez a cikk átment szerkesztőn, és másokon, mire megjelent. Ezek után mennyi hitele van akár egy Kiszel Tünde kutyájáról szóló hírnek is?

bulvárpornó :-)

www.prokontra.hu/content/view/1559/2/

"A médiaerőszak civilizál" még mindig nem jön be, csak az index életében egy jelentős dátum: 1970. január 1., csütörtök 01:00

Hmmm....

Amikor a sajtó függetlenségéről agyal sok okos ember, egy szempontot ki szoktak hagyni. A nyomtatott sajtónál a példányszám és az egy példány előállításának költsége inverz függvény. + A magyar nyelvterület roppant kicsi. Egy magyarországi újságot, legyen bulvár, legnagyobb politikai vagy fölszentelt egyházi, sosem fogják eltarthatni az olvasók.

Csak azt nem értem, hogy valaki az Index főmunkatársaként miért utálja ennyire a bulvárt? Hmmm? Vagy rosszul látom, hogy az index is egy internetes bulvár khm... elnézést, tabloid lap?

Én sem osztom a bulvársajtó rettenetes lezülléséről szóló aggodalmakat. Kezdettől fogva a mélyponton van, ennél lejjebb már nemigen lehetne.

@lacafaca
És a hetvenes évek végén (vagy a nyolcvanasok elején?) megjelent Képes 7-re emlékszel még?

@disfear
Na ja. De ne álljunk meg itt! Ugyan az már egy hosszabb, tán szociológiai vizsgálódás tárgya lenne, hogy vajon miért nem tudtak elszakadni, mi van *még*, ami dependenssé teszi őket, amikhez képest a szokásos javak, média csak "kiegészítő szerek", "élményfokozók". Adott (pl. társadalmi) környezetből mi hiányzik, ami lyukat ezekkel el lehet fedni? (Vajon megnevezhető?)

Az volna a jó bulvár amikor a "faltörő kos" el is érne valamit. Pl nem állítaná azt, hogy azért nem boncolja tovább a Kulcsár ügy (politikai) szálait mert az embereket már nem érdekli, hanem a végére járna a dolognak és bemutatná, hogy mi történt. Ha ennk meg következményei lennének az meg külön jó lenne.

Szamomra kicsit furcsa a csavo felfogasa az un. velemenyformalo mediaval kapcsolatban. Ugy allitja be, mintha az vmi osszeeskuves-elmelet termeke lenne, mintha ott precizen cenzurazott cikkek jonnenek le, amellyel meg akarjak etetni a zembereket, mig bezzeg a bulvar az megmondja a tutit.
Szerintem pedig kicsit elsiklott egy fontos dolog felett: a velemenyformalo es a bulvarlapok 90%-ban teljesen mas dolgokrol irnak. Ami az elobbinel cimlap, az az utobbinal sok esetben meg a hatodik oldalra sem fer be, es forditva is. Ebben nincs semmi rossz, mindkettonek megvan a maga funkcioja, csak nekem ugy jott le, mintha szerinte a velemenyformalo lapok alapbol kvazi rosszak lennenek, bezzeg a bulvar, elnezest tabloidok pedig a „megmondomedia“ szerepet toltenek be. Pedig nem.
Egy olyan reszletet pedig mar ne is emlitsek, hogy demokraciaban nagyon fontos, hogy aki valaszthat es valaszt is, tisztaban legyen azzal, mit, miert es hogyan valaszt. Azok, akik pedig a „Kiszel Tunde kivel, mikor, mit csinal“-tipusu hireket zabaljak, nem eppen arrol hiresek, hogy tudnak, mi is a helyzet az orszagban. De azert negyevente ok is dontenek... De ez egy szelesebb tema, csak igy margon emlitettem meg.

Ja, es meg egy dolog: a bulvar hitelessege. Ismert teny, hogy a bulvarban megjeleno hirek egy resze csak megjatszott ugy, kvazileleplezes. Az illeto elore szol, hogy itt meg ott lesz vagy van eppenseggel, gyertek. Jo a celebnek es a lapnak is. A hulye fogyaszto meg higgye azt, hogy „le lett leplezve“, meg „veletlenul kilogott a csocse“...

A bulvár ma a többség, a mainstream (az index szintén bulvár), tehát a mai bulvár a minőségi újságírás

Azért örülök, hogy vannak még emberek a Földön, akik képesek így is gondolkozni. Érdekes és tanulságos cikk volt, legalábbis én egy kicsit felvilágosodtam. Sajnos, ha az ember csak egy oldalról kapja az információkat, néha nehezen szánja rá magát, hogy a másik oldalról nézze a dolgokat; itt konkrétan az "Amerika, mint kultúra-adagoló" részre gondolok.

A média bizonyos részeitől én is rosszul vagyok. Szívesen újságozom és tévézek, de néha már annyira az arcomba akarják tolni a dolgokat és olyan alávaló módon, hogy undorodom az egésztől. De azzal vigasztalom magam, hogy a média az tulajdonképp csak egy vélemény valós, vagy valótlan eseményekről, s igazából akkor nagyon ártalmas, ha a józan eszünket végképp kikapcsolja és függővé válunk tőlünk, plusz 100% hitelesnek tartjuk azt.

Érdekes elképzelés, csak mintha Császi sose hallott volna a pszichológiáról...
Egyrészt, a gyerekek igenis hajlamosak követni az erőszakot (Bandurának van erre egy kísérlete, lehet megkeresni, bár már régi), főleg akkor, ha az elkövető jutalamt kap érte. A kísérlet alapból egy hasonló elmélet megcáfolására született, mint amit Császi mond.
A gyerekek ráadásul elég sokáig nem tudják kontextusban értelmezni a dolgokat, meg elkülöníteni a tv-ben látottakat a valóságról (hiába magyarázzuk nekik, hisz gyakran még a saját fantáziájuk is életre kel). Szóval amit mond max a felnőttekre, vagy a nagyobb gyerekere lehet igaz.
Tehát szerintem egy kissé túlzó az elképzelése.
Nem kétlem, hogy az követ el a média hatására gyilkosságot, aki alapból hajlamos rá, de nem csak a szélsőséges példákat kéne nézni.

Kedves Csaszi még nem volt ovodások között és nem készített közöttük felmérést, hogy mit néznek a a nevelésre képtelen szülők mellett mellett. Akkor talán másképp itélné meg az erőszakot sugárzó médiákat.

Szegény Császit nem akarom bántani, de arra példa, hogy a diploma nem ad egyúttal észt is....

Ideje lenne felébrednie, és meglátnia a való világot...

Nem sikerült jó, sikeres, hivatástudattal, felelősséggel rendelkező orvossá válnia, átnyergelt "média tudóssá " és állít zagyvaságokat...

Az erőszak médiában történő ábrázolása nem jelent "felhívást keringőre" Császi szerint...
Néhány példa USA, Németország stb. diákok fegyvert fognak, és azonos, a médiában látott mintát követve lemészárolják tanáraikat, diáktársaikat, Császi "médiatudós" szerint ez smafu, nincs jelentősége...

Ez hasonló felfogás, mint a drogok legalizálásának élharcosáé, a Kendermag Egyesület vezetőjének hitvallása szerint, mindenki szabadon eldönti, hogy akar-e kemény drogot használni, Ő se lett függő, bármikor abba tudná hagyni, ha akarná, de valahogy odáig mégsem képes eljutni, hogy ténylegesen is befejezze, ugyanúgy mint az alkoholisták is, akik szintén hasonló okból, bármikor abba tudnák hagyni az ivást, de most éppen nem akarják...

Ebben az esetben Császi eszmefuttatása alapján, nem igaz, hogy az emberi szervezet alkalmazkodó képessége miatt egyre erősebb drogok használata válik sajnos szükségszerűen végzetessé....

Ma, amikor a szülők túlhajszoltsága miatt, a magára hagyott, csellengő fiatalok között is egyre több a mentálisan sérült, vagy kellő mentális háttérrel nem rendelkező gyermek, akkor azt állítani, hogy a médiában ábrázolt erőszaknak nincs káros hatása, több mint hiba, bűn...

Két szó: Liberális Métely.

Ez az egész megint egy szánalmas liberális
relativizálási, értékrend-összezavarási és valóság-fejreállítási kisérlet. Pont olyan, mint amikor meg akarják magyarázni, hogy a tollaslabda veszélyesebb sportág, mint az ökölvívás, és hogy a kábítószerek tulajdonképpen javítják a vérkeringést.
Ez az ember (aki természetesen a globális médiát is tagadja) el szeretné magyarázni, hogy a fehér tulajdonképpen fekete és így tovább. Kedves Császi Lajos ! Köszönjük szépen értékes gondolatatait, de úgy gondoljuk, hogy a következőkben az ehhez hasonló globális méretű ostobaságait tartsa meg magának. Biztos, hogy ez az egész cikk nem egy vicclapnak készült ?

Tiszteletben tartom Császi Lajos úr véleményét, és nagyon tetszett ahogy kifejtette, de azt kell hogy mondjam, szerintem beleesik egy végzetes hibába: Az emberről eleve feltételezi, hogy morális, ugyanakkor gondolkodó lény, és képes arra az absztrakcióra, ami ahhoz szükséges, hogy a filmekben látott "lelövöm az összeset" típusú megoldásokat mesének tekintse, a híradót tényként-, a szélsőséges médiát pedig fenntartásokkal kezelje. Szerintem, ha a társadalom ennyire egészséges volna, ilyen kérdések fel sem merülnének.

Ne haragudjon, de a legtöbb elmélete a médiaerőszakról totális ostobaság.
Az ő gyereke még sosem vizelt be éjszaka...

"A médiaerőszak úgynevezett elmélete abból áll, hogy az erőszak utánzásra csábit, és aki ilyet lát, az előbb-utóbb maga is erőszakos lesz. Bár ez az értelmezés megengedhetetlen leegyszerűsítése az erőszak problémájának a társadalomban, ez ma mégis evidenciának tűnik sokak számára."
Ez a pszichológia egyik, kísérleti eredményekkel leginkább alátámasztott szentenciája. Vitatkozni lehet vele, csak nem érdemes. Amit Császi állít az a leegyszerűsítés.

"Ötven évvel ezelőtt kinevették volna azt a nőt, aki azt mondja, hogy őt a férje megerőszakolta, mert nem létezett a családon belüli erőszak fogalma."
Újabb ökörség! A fogalom is létezett - igaz nem ebben a formájában - mint ahogy a jelenség is. Amely egyidős az emberiséggel.
Azonkívül, az ábrázolást tolerálhatjuk, ha bizonyos korosztályoknak nem kell nézniük (akik képtelenek feldolgozni)
"Én úgy látom hogy az erőszak-reprezentációk fontos civilizációs szerepet játszanak, mert éppen azokat a problémákat tematizálják, és nagyítják fel, amelyek a leginkább foglalkoztatják az embereket. Beleütik az orrunkat olyasmiba, amit nem szeretünk, sokkolnak, felháborítanak és nem engedik meg, hogy közömbösek maradjuk mások bajaival szemben."

Ez csak erőszak bizonyos formáira igaz, az agyatlan akciófilmekre és a horrorvideókra nem.
Megint egy butaság.
"történetfilozófiai kontextus" Ez HÜLYE....

Morális pánikról beszél, miközben minden héten szarrá lőnek egy iskolát a világ valamelyik részén. Ötven évvel ezelőtt ez miért volt elképzelhetetlen?
Ez az ember marhaságokat állít, de közben rendkívül okosnak érzi magát az izolált elméletével. Hát bravó.
Ha már összeesküvés elmélet, akkor:
Mi van ha ő próbálja legitimizálni a médiaerőszakot?

Ficánka + budapesti paraszt:
Vegyétek már le a nemzetmentő szemüveget..

"Ez az egész megint egy szánalmas liberális
relativizálási, értékrend-összezavarási és valóság-fejreállítási kisérlet"
EZ mekkora faszság.
Vannak önálló gondolataid is?

Császi Lajos látásmódja innovatív, intellektuális kalandozás, de tényleg jó olvasni...de maga az üzenet végtelenül unalmas. Egy liberális, elitközpontú médiatudós dumája, aki a hihetetlen mennyiségű kurrens, empirikus tapasztalat ellenére elveti a média felfogásának normatív kereteit. Bizonyos értelemben értelmiségi polgárpukkasztás azt állítani, hogy médiatartalmakkal kapcsolatos uniós tartalomszabályozás egy tévedésen alapul, az csupán a politika paternalizmusának káros végterméke. Ugyanezt állították a 80-as évek reageni időszakában a tengerentúlon, csak ott azóta kiderült, hogy a médiatulajdonosok támogatásáról szólt az egész. Az addig még rendben is van, hogy megváltozott a világ, így bizonyosan érdemes Habermast újraértelmeznünk, kritikusan kell olvasnunk Adornot, Horkheimert, sőt Gerbner Gyuri bácsit is, és marginálisan kell beszélnünk az injekciós tű modellről. De vak az, aki nem látja, hogy van ebben az országban 10 faszi, aki egy évtizede azt hajtogatja, hogy a fogyasztó olyan baromira éleslátó, a tartalmi kínálat pedig olyannyira széles, hogy nincs olyan ember, akit a médiatartalom komolyan befolyásolna. Ha ez így lenne, akkor nem lenne napirendkutatás, időjárásjelentés, kampányfilm, reklám, pr oktatás, stb, stb. Császi megközelítése nem társadalomcentrikus, szociálisan érzékeny balodaliságra, hanem pökhendi elit-libertarianizmusra vall, ha valaki azt hiszi, hogy nincsennek törésvonalak Magyarországon. Hogy Császi Lajosra Budapesten és Kolompár Pityukára, Makkoshotykán ugyanúgy hat a média, vagyis hogy nem is hat, mert van nekünk ugye szelektív észlelésünk, kognitív disszonancia-kerülésünk, stb, hát az nem százas. Én is ismerem Hallt, Blumlert és Katzot, Festingert, Klapper, csak hogy a nagy klasszikusokat említsem, akik már 50-60 éve elvetették a közvetlen befolyásolás létezését, de nem gondolom, hogy a Született gyilkosok megtekintése után tíz tínédzserből legalább egy ne akarna kimenni az utcára és ott kipróbálni a látottakat. Ha valaki ezt nyomja, az gáz, az mutasson a gyerekének gyilokpornót, aztán beszélgessen vele a szeretetről, úgyse az számít amit lát. Az agresszió-kutatásról már annyian bebizonyították, hogy mindenkire másként hat. Ha olyan a lelkiállapotom, akkor levezeti a feszültséget, ha éppen más, akkor növeli a bennem kialakult agresszió amplitúdóját. Szal jó az interjú, gratula hozzá, csak sem a nemzeti színűt ürítő tudós-dinoszauruszokat, sem a ballib sztárértelmiségieket nem csipázom túlzottan....

Antijoe:

Minden szavad gyöngyszem...

"Igen, itt vita van a szociológusok és a pszichológusok között. A pszichológusok szeretik úgy látni, hogy egyoldalú kapcsolat létezik az erőszak reprezentációja és a valódi erőszak között, azaz szeretik a médiát hibáztatni a valódi erőszakért. Szerintük a média rossz megoldási mintákat közvetít."

Én kérek elnézést a pszichológusoktól a szerző nevében a durva általánosításért. A "pszichológusok" sokfélék, vannak közöttük is primitív, lineáris kauzalitásokban gondolkodó emberek, de tapasztalatom szerint a legtöbb hajlandó/képes gondolkodni is. A primitív bűnbakképzés a recens médiaagresszió-kutatásoknak nem sajátja, a klinikai vonalon sokkal inkább interakciókban gondolkodnak, és a szélsőséges agresszív tartalom fogyasztását tünetként, az agresszív tartalomtól függővé válást spirális oksági rendszerben értelmezik. Nem mind, az általam ismertek jó része.

Amíg még felvételizni kellett a pszichológusképzésbe, a fent idézett primitív látásmódért, és tájékozatlanságért (az Atkinson-könyv sem ilyen primitíven láttatja az agressziót) elzavarták volna a jelentkezőt.

a nyilatkozó úr erősen általánosít, nem specifikálja sem azt, hogy kire gondol, mint befogadó - ugye pedig befogadó sokféle lehet, akár gyerek, akár felnőtt, korosztálytól, személyiségtől stb függ, hogy kire milyen hatással van valamilyen reprezentáció -, sem pedig azt, hogy milyen reprezentációra gondol. erőszak - igen, de hol? dokumentumfilm? híradás? horror? pornó? azért ez nem mindegy, sem a műfaj, sem pedig hogy éppen képi megjelenítésről van-e szó (ami, mivel sokkal direktebb, teljesen más reakciót vált ki, mint pl az írott) vagy írott sajtóról, vagy hogy milyen műfajról, vagy hogy az a megjelenítés direkt vagy sugallt megjelenítés.
el van ez itt kenve, így meg aztán végképp nem hiteles.

"a média rossz megoldási mintákat közvetít."
Szerintem az is rossz, hogy ezeket a dolgokat megoldási mintaként fogjuk fel, vagy úgy próbáljuk láttatni.

... már persze Császi

letterforce.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=10769

letterforce: nincsenek egyszerű magyarázatok, ezt sajnos tudomásul kell venni.

Valóban nincsenek ilyenek. Én részben pont azt kifogásolom Császi véleményében, hogy leegyszerűsít: az erőszak látványa katarzist hoz létre. De a legtöbb tény ennek ellentmond. A magasabb rendű művészetekben van ilyen katarzis inkább.

Őszintén örülök, hogy olyan kommentek születnek, amilyenek. Az ilyen tematikai értelemben hyperlokális tartalmakat kínáló orgánumok, mint ez a blog, lehetőséget adnak arra, hogy egymásra találjanak az alternatív gondolatok. Alternatívak abban az értelemben, hogy a mainstream fricskái. Mert Császi mainstream. Akárhol hallod, olyan közegben van, ahol állításai etalonként tűnnek fel. Megkérdőjelezhetetlen figurák, mint Csepeli, György Péter, Bajomi és társaik. Jó szakemberek, rengeteget tanulhatsz tőlük, csak ezen a területen élet-halál urai, a médiatudomány és kommunikációelmélet gate-keeper-ei. Nincs is igazán olyan friss szakirodalom, amelyik az itt kommentező anti-fősodor véleményeknek ma teret adna. Ha érdekel a téma, olvasol, azt hiszed, egyedül vagy az álláspontoddal, óhatatlanul is bekerülsz abba a bizonyos hallgatási spirálba. Bár évek óta foglakozom a témával és számos ponton tudnám Császit cáfolni, most disznó módon mégis ez a nem szakmai, "argumentum ad hominem" komment kívánkozott ki belőlem. Összegezve, szóval köszi, Bodoky a post-ot, majd ezért belenézek a könyvedbe is. :-)

"Megkérdőjelezhetetlen figurák, mint Csepeli, György Péter, Bajomi és társaik. Jó szakemberek, rengeteget tanulhatsz tőlük, csak ezen a területen élet-halál urai, a médiatudomány és kommunikációelmélet gate-keeper-ei."
Nem mintha kötekedni akarnék, de szerintem baj ha az adott szakma "élet-halál urai" közé tartozik egy olyan ember, akit - megvédett - doktori témájában cáfolnak meg - nem kevesen - egy internetes fórumon..
Jut eszembe, György Péterrel is volt szerencsém találkozni, akiben egy kicsinyes, arrogáns, nagyképű, pökhendit ismertem meg.
Nem mellesleg ő is azok közé tartozik, akik olyan területen is publikálnak, amelyről fogalmuk sincs..

Ja, és még valami:
Bodoky úr, köszönjük..
Tanulságos, izgalmas olvasmány volt.

az index cikkben a riporter részéről fel sem merült hogy megkérdőjelezze?... mi a helyzet az Alber Bandura kisérlettel?

Itt olvashatsz egy tanulmányt (Stachó László - Molnár Bálint szerzőpárostól), amiben a Bandura-kísérletet és a többi fontosabb témábavágó pszichológiai, ill. médiakutatói vizsgálatot is elmagyarázzák/összefoglalják.

www.mediakutato.hu/cikk/2003_04_tel/02_mediaeroszak/01.html

Számomra már ott kiábrándító Császi, hogy miközben tudnia kell róla, számos kutatás jutott az ő - kutatással alá sem támasztott?! - álláspontjával ellentétes következtetésre, az ÖSSZES pszichológiai kutatást elintézi egy gunyoros "A pszichológusok szeretik úgy látni," mondattal. Komoly tudós nem tesz ilyet. Inkább próbálná meggyőzni az olvasót, hogy miért is értéktelenek e kutatások.

Az is gyermeteg fogás, ahogy hosszasan támadja a másik oldalt, kiemelve egy nagyon gyönge érvet (pl. "a Született gyilkosok megnézése rögvest gyilkost csinál sokakból" típusút), aztán fölényesen bizonyítja, hogy ez, persze, nem így van. Mindez azt a hamis benyomást kelti, mintha bizony a vita legfontosabb frontvonala valóban itt húzódna (s nem pedig egy túlzó, hisztérikus megnyilvánulásról lenne csak szó).

A ingerküszöb-emelkedés tendenciája nagyrészt a médiának köszönhető... pl. a középkor embere megélte az erőszakot, a valóság és az információ, illetve a cselekvés és az elfojtott belső képek között nem volt ekkora tudathasító szakadék.

Hogy mindez valakinél éppen bekattanáshoz vagy eltompuláshoz vezet, az szinte mindegy, mert mindkettő aláássa a környezethez fűződő egészséges viszonyt.

Császi jól képes kifejteni a gondolatait... de hogy ezek a gondolatok mennyire ragadják meg a lényeget, illetve hogy a valósághoz mi közük van, az már más kérdés. Függetlenül bármilyen személyes forrástól, a vélemény még nem tény, a közlemény nem információ.

Az erkölcscsőszködés a második legrégebbi szakma. Remekül bizonyíthatják egyébként értéktelen naplopó emberek, hogy milyen nagy szükség van a "munkájukra".

Három megjegyzés a blogokra.
1. Véleményem szerint az erőszak reprezentációja nem egy tudományos kérdés, amit igazolni vagy cáfolni lehetne, hanem az emberiséggel egyidős társadalmi probléma, amely az élet minden területét áthatja. Az erőszaktól való páni félelem miatt az elmúlt néhány évtizedben kutatóintézeteket állítottak rá a kérdés tanulmányozására, akik évente többször is publikálják az eredményeiket, de ezektől a társadalom nem lett kevésbé erőszakos. Ahogyan a képernyőn megjelenő karikáktól sem. Az első a megélhetési kutatásra, a második a megélhetési szabályozásra jó példa. Én azt mondom, szemléletváltásra lenne inkább szükség a mumusok "tudományos" bizonyítása helyett.
2. A pszichológus-szociológus ellentét szerintem is leegyszerűsítés, de ezt nem én találtam ki, hanem egyszerűen ez a felállás jött létre a vitákban, amit én csak mint tényt említettem. A magam részéről ezért is igyekeztem a szociológia mellett történelmi, filozófiai és más szempontokat is behozni.
3. Nem értem, hogy miért akarják a katarziselméletet rámhúzni egyesek, mintha én valamiféle élvezetet találnék az erőszak ábárázolásában.
Én sokkolást említetten - a la Walter Benjamin - amit ha valamilyen pszichológiai elméletre le akarnának fordítani, akkor inkább a kognitív-behavioristára lehetne. Vegül is arról beszélek, hogy a félelmetes dolgoktól nem elbújni kell, hanem szembenézni velük.

és kedves császi lajos, a valós félelmetes dolgokkal kell szembenézni, vagy a fikcióssal? és a félelmetes dolog milyenfajta reprezentációjával? és hány éves kortól kell szembenézni egy bizonyos fajta félelmetes dolog bizonyos fajta reprezentációjával?
igen kevés a konkrétum abban, amit mond.

Jó volt olvasni a kommenteket. Én már a korábbi Császi-publikációknál is zavarban voltam, h tán velem van valami baj, h nem vagyok képes belátni ilyen "evidenciákat".
Csak egy megjegyzés: a szociológia és a pszichológia megközelítése, nézőpontja gyökeresen más; ezzel semmi baj nincs. Nem kell a szociológiát "megvédeni", elég kijelenteni, hogy ez az a vonatkoztatási keret, amiben mozgunk. De mivel ugyanazt a valóságot vizsgáljuk, ha az eredmények gyökeresen ellentmondanak egymásnak, azt nem lehet (vagy legalábbis nem illik) elintézni egyszerűen azzal, hogy "más a nézőpont". Ha büszkén valljuk, h az általunk képviselt elmélet szembe halad a forgalommal, annál inkább gondot kellene fordítani az ellenvetések megvitatására. A kommentekre adott válaszok engem nem győztek meg.
Csak egyetlen mozzanat még (a már felvetetteken kívül):
"(az erőszak-reprezentációk)Végeredményben fokozzák a fizikai és lelki erőszakkal szembeni érzékenységet." Ez egy elég súlyos állítás, hiszen úgy tudjuk, valamely ingerrel, tapasztalattal való ismétlődő találkozás nem az érzékenységet fokozza, ellenkezőleg, egyre kisebb választ vált ki, tehát: hozzászokást eredményez, azaz érzéketlenít. Ez a téma szempontjából kulcsmozzanat. Megérne legalábbis némi korrekt érvelést.