@nemsiker_s: "Szélerőmű napenergia, legfeljebb a háztartásoknak jelenthet megoldást, az iparnak nem." Szerintem de: ha a jelenlegi gázos erőműveket a szél/nap kiszabályozására használjuk, akkor a fele áramot meg lehet termelni megújulóval.

Egyéb komperatív előnyeink:
- Az átlagos geotermikus grádiens kétszerese jellemzi a Kárpát-medencét (energiatermelés), most mégis atomerőműben gondolkoznak, a földhő felhasználásának támogatása helyett, pedig abból a pénzből az egész országot át lehetne állítani, szinte ingyenes, környezetbarát fűtési rendszerre.
- Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma a térségben (energiatermelés, mezőgazdaság)
- Itt van Európa legnagyobb édesvízi tava, a legjobb borvidékekkel a szomszédságában.
- Itt a Balatonfelvidék, ami csak Provance-al és Toscanaval mérhető.
- Kitünő, hagyományosan ismert és jól felépíthető élelmiszeripari termékek, szalámik, borok, stb.
- Gyógyfürdők, speciális turizmus lehetőségek (vadászat, gasztro-turizmus, falusi turizmus stb.)
- Budapest, Európa egyik legszebb nagyvárosa (lenne, ha felújítanák)
- Magyarországon folyik át a Duna, a nemzetközi kereskedelem egyik fő ütőere. Sűrű a vasúthálózatunk (igaz mi az autópályákat fejlesztettük, ami rossz irány, hiszen a kamionokat olcsóbb és hatékonyabb vonattal szállítani)
- Kutatás-fejlesztési bázisaink vannak kevés pénzzel, de nagy hagyománnyal és versenyképes kutatógárdával.
- Itt a legmagasabb a térségben a napsütéses órák száma (energiatermelés, mezőgazdaság)
- Endemikus, az európai fajtáknál egészségesebb génállományú háziállatfajtáink vannak (szürke marha, racka, mangalica, őshonos baromfifélék stb.)
- A környező országok inkább a potenciális importőrök közé tartoznak élelmiszerből... (Ausztria, Szlovákia, Románia)

Ez csak néhány, biztos van több is...

@haveri kutya: Hohó... :D márpedig állam és polgára között bizony nagy nagy összekapcsolódás van. Lásd méretes szociális háló (de ez másik fórum ugye)

És lásd a megszorítások melyek most talán még az aktuál politikán is átívelnek így talán jogosak is... és amikor szinte mindenhol zéró fizetésemeléssel meg munkahely megmentéssel kinlódnak akkor például egy BKV szakszervezet előáll 7-8%os bérköveteléssel majd beérik 5%-kal. Állam és polgára nagyon is egy :(

a másik fele meg, hogy az állam garantált bizonyos szintet némi beavatkozással, ami azt az érezetet keltette, hoyg az ország jobb helyzetben van, és a polgárai megtehetnek mindent (azaz felveheti a hiteleket bátran) ...
(ahogy pucros is írja)

furcsa világ ez ...

Remélem hogy rend lesz mihamarabb ...
és ha jól csinálnák talán jól is jöhetnénk ki belőle... talán...

Hogyan lenne versenyképes a magyar mezôgazdaság, ha a magyar állam tönkretette a kárpótlással?????????

Még mindig vannak olyan megyék Mo-on, ahol a földhivatalok nem érték utol magukat a rengetegfelé szétaprózódott föld miatt... nincs naprakész nyilvántartás, s minden korlátozás nélkül lehet tovább arpózni a szántókat, a legelôket, az erdôket, újabb és újabb adminisztrációs költségeket okozva.....

Mi értelme volt annak, hogy egy 150 ha-os szántónak 300 tulajdonosa lett a 90-es években s a sok idôs tulajdonos halála miatt az ô leszármazóik általában azonos arányban örököltek s a tulajdonos szám jelenleg 1000 fölött van (ez egy megtörtént eset), miközben a korábbi TSZ használja a területet, szinte ingyen.....

Érdekelt valaha is valakit, hogy mivel jár (idô, költség, stb.) egy többszáz fôs tulajdonközösség megszüntetése? Óriási felelôtlenség volt ezeket a tulajdonközösségeket létrehozni.....

@Lastres: Na jó,de akkor hogy fog ebből profitot teremteni külföldi befektető?
Olajról/gázról,atomról leszállni?
Rokefeller és a másik r betüs miből fog élni?

Kivezető megoldások az adósságcsapdából
Lóránt Károly Brüsszelben dolgozó közgazdász előadása, Echo Tv Civil Akadémia:

www.echotv.hu/video/index.php?akt_menu=10&mm_id=24&media=5884&lis...)

www.echotv.hu/video/index.php?akt_menu=10&mm_id=24&media=5885&lis...)

Tartalom: a privatizáció, liberalizáció eredménye az adósság

- adósságtörténet 1900as évektől
- a mezőgazdaság volt ami nettó devizabevételt biztosított az országnak
- jelenleg katasztrofális helyzetben vagyunk
- jörészt EU multi cégei évi nettó 6 milliárd eurót visznek ki innen
- piacvesztésünk évi 8 milliárd euro piacvesztés, anélkül, hogy bármelyik politikai párt szóvá tenné!
- feldolgozóipar 2/3-a külföldi kézben van, az esetleges adócsökkentéssel őket támogatjuk
- célzott adókedvezményt kell adni a hazai vállalkozásoknak
- mindent eladtunk - sakk - matt!
- nettó külföldi adósság 2008 okt: 605 milliárd euro - évi 18 milliárd euro x 300 - 5385 milliárd Ft / év, az adósság az átlag kereső jövedelmével kb. azonos
- a 20 milliárd euro az adósság finananszírozásra lett felvéve
/ Ez nem hangzott el, de ismerős a provident szisztéma? 1. vegyél fel 100.000 Ft hitelt, fizess vissza 170 000 ft-ot, aminek a heti részletéért rendszeresen jönnek 2. egyik alkalommal nem tudod fizetni a részletet, pl. 20 000 ft or, ekkor újabb 100 000 Ft-os kölcsönt ajánlanak, de ebből már csak 80 000 Ftot kapsz, de + 170 000 -et kell visszafizetni...3. mikor lesz ennek vége? soha..ill. amikor a provident akarja
- a felvett nettó adósságot vissza is fizettük
- volt NDK évi 100 mrd eurót kap, tőlünk évi 6 mrd-ot visznek el
- az ország a gyarmatoknál is rosszabb helyzetben van
- a 30 év számunkra rossz döntéseit ugyanaz a tanácsadói réteg ajánlotta a mindenkori vezetésnek...
- a kormányváltás kevés lesza megoldáshoz!
- változást társadalmi robbanás hozhat
- féltudásó magyar elit az oka az eldósodásnak

Megoldások:

- Célzottan a hazai vállalkozások segítése
- Államadósságot leíratni
- Visszaállítani a magyar ipart, kereskedelmet, mezőgazdaságot, terényeket feldolgozni itthon hazai és külföldi piacra
- Hangya szövetkezet szerű szerveződés
- Exportorientált gazdaság fejlesztés
- piacok visszaszerzése, netto 3 mrd euro hiány oroszokkal szemben
- Saját műszaki fejlesztés, innováció
- Hazai bankrendszer létrehozása
- Unio előtt feltárni a tényeket, a történteket
- Helyi pénz megteremtése
- Alapvetően szükséges a társadalom ÖSSZETARTÁSA
- Éssszerű gazdasági kockázatok vállalása
- Helyi kisvállalkozások megszervezése: közösségépítéssel kezdeni!!
- Helyi szinten az alapokról megteremteni a jólétet
- Igazságos jövedelem elosztás, igazságos adózás

A jelenlegi szakértők ajánlásai nem megoldások!

Legfontosabb a 30 éve háttérből irányító elit lecserélése.
lmv.hu/blog/263

@Lord_M_: Hogy világos legyen.
Az állam lehetőséget teremthet,mig a polgára csak azon belül gondolkodhat.
És ha nyugateurópai bérek lennének nyugateurópai árakhoz,akkor biztos nem venne fel hitelt,hogy kifizesse az elmaradásait..
Arra céloztam,hogy hitelcsöcsre tették a lakosság nagyrészét,mig az állam pl különböző monetáris megoldásokkal segithetne magán,és nem lenne kénytelen állandóan hitelér koldulni.
Ezért nem ugyanaz a kettő.

Segily:

Ha van munkahely,nem kell ilyen kiadásokra költeni,de ha nincs akkor ez vele jár(amugy tényleg más forum)
Nem hallom,hogy azon törné buksiját az állam,hogyan tudna segilyesből munkaerőt csinálni.

@mediator: benne vagyok.Mikor indulunk?:)

@mediator: Attól félek ezek a megoldások kivitelezhetetlenek.

@Lastres:
"Hát ebből leszűrni, hogy marxista, nagyon fejlett kombinációs készségre utal... "

A fickot nagyjabol egy eve olvasom. Minden interjujaban megemliti Marxot, hol ilyen kontextusban, hol olyanban.

Peldaul itt.

www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1166561
"A megtakarítások növekedése eredményezhet magasabb jövedelmet a társadalom számára, de nem eredményez magasabb növekedést. De akkor mitől nő a gazdaság? Hát – mint ahogy arra már Marx is ráérzett – a technológia alkalmazásától, fejlesztésétől, új technológiák bevezetésétől."

Amugy Rona a Nepszava es a Nepszabadsag rendszeres publicistaja.

@Kangörény_: És ezen kívül azért tudnak a kínaiak sikereket elérni, mert nem csak külföldieknek adják el az áruikat, (amely esetben a kínai árukat magyar boltok árulnák) hanem a kínai kormány kialakított egy olyan, a világ minden pontján jelen lévő értékesítési csatornát, amelynek egyetlen profilja a kínai áruk terítése.

Mo-n kb. minden második utcában van egy kínai bolt.

Ezeket a bolt "tulajdonosai" nem a saját tőkéjükből hozták létre, és a benne árult cikkeket sem saját ízélésük és tőkéjük szerint veszik meg kínában, majd hozzák ide - ezt egy állami elosztórendszer küldi. Ez egy nagyon jól működő bolthálózat. A benne dolgozókat kínából küldik(!) - ők nem úgy jönnek el, mint ahogy mi disszidáltunk valaha külföldre. Úgy jönnek el, hogy itt is a saját államuk szolgálatában állnak, és ha kiöregedtek, szépen hazatérnek. Ezért az áldozatért kapnak különböző kedvezményeket, pl. több gyerekük lehet, mint otthon. Ha konfliktusuk van egymással, a kínai kormány veszi kézbe az ügyet, van saját bankjuk, semmiben nem szorulnak arra az országra, amelyben élnek.

Rengeteget tanulhatnánk a kínaiaktól. Nem pont a marék rizsért dolgozást kéne eltanulni, de az értékesítési rendszer, amit kitaláltak, zseniális.

Adalék az üzleti kultúrához, amelyet a multik hoztak be, állítólag sikerrel:

Külföldi vezetők véleménye magyar kollégáikról

nol.hu/lap/karrier/lap-20090317-200903172-2#
Brit: Pesszimisták és rettegnek a változástól. Állandóan azt hajtogatják, ez az ország más, ezért másként kell megoldani a problémákat is. Mindez addig tart, amíg égni nem kezd a ház.

Amerikai: Csak akkor hívnak vissza vagy válaszolnak egy e-mailre, ha nekik fontos, még ha meg is ígérik, azt általában nem tartják be.

Német: Bürokrácia mindhárom országban - Csehország, Magyarország, Szlovákia - van bőven. De Magyarországon mindig van mellette egy kiskapu is.

Francia: Nem szeretik a változásokat - sem az új lehetőségeket, sem a korlátokat -, nem fogadják el a globalizáció következményeit, a realitásokat, a jövőt. A nosztalgia a magyarok egyik legjellemzőbb tulajdonsága. A munkatársak nem igazán megbízhatóak, és nem hűségesek a céghez. A változást mindig a pénz diktálja.

Osztrák: Magyarországon a nők sokkal felelősebb vezetők, sokkal keményebben dolgoznak, mint
a férfiak. A férfiak imádnak dumálni, filozofálni, de közben elfelejtik a munkát. Szerintem nem is igazán érdekli őket.

@ToMorgan: Most lehet, ezek a megoldások nehéznek tűnnek, de beszéljünk erről néhány hét, hónap múlva..
gondolatebreszto.b13.hu/

@haveri kutya: ezt viszont elismerem és ebben igazad van. Ebben a vonatkozásban helytálló a szétválasztás.

@Lastres:
Láttam az ózdi kohó villamos kemencéjét. Ha jól emlékszem 7000 A áramfelvétele volt az elektródának. Hány db szélerőmű nyom ennyit? Vagy nap erőmű? Ja és mennyibe kerülne ezek felállítása ? Nem is beszélve arról, ha a járműveket pl. hidrogéncellákkal akarnánk hajtani, akkor ezek energiapótlását is meg kellene oldani. Az emberiség energiaéhsége egyre nagyobb. Csak fúziós energiával, vagy hasadásos erőművekkel fog menni a dolog.
Persze a háztartások energiaellátása megoldható megújuló forrásokból, ez is nagy segítség lenne, de a mosógéped burkoló lemeze, vagy autód kasznia is kohóipari termék, Az autódat pedig még mindíg benzinnel hajtod. Átfogó megoldást csak az atomenergia fokozott kihasználása jelenthetne.
Itt van a kezünkben egy szuper lehetőség az atomenergia, és mi félünk használni. Pedig a megújuló energiaforrások után ez a legkörnyezetkímélőbb forrás.

1990-ben láttuk,hogy a mezőgazdaság teljes vertikumát kell megteremteni.Erre mi történt:szétverték a kolhozokat ahelyett ,hogy megváltoztatták volna.El kotyavetyélték a feldolgozóipart/mg/,szélnek eresztették a világszínvonalon képzett szakgárdát.A máshoz nem értő és nem foglalkoztatható emberekből munkanélkülit csináltak.
A falusi ember saját és családja szükségletét sem termeli meg,a marketekbe bevásárol és maradék segélyét elissza.Ha nem elég akkor lop.Az állam gyógyit,elnyomószervet-börtönt tart fenn a családok szétesnek a gyermek azt látja amit és kezdődik minden előlről.Ez a nagy kapitalista eredmény,"érdemes volt érte harcolni.Nem kellene újra Marxot értelmezni?

"Igen, az aranyfedezet lehet az egyik olyan horgony, ami egy természetből fakadó tényező segítségével meghatározza a pénz terjedelmét, minőségét, tartalmát. De legyen az arany, vagy legyen az puszta szabályozás, a pénz értelmének, tartalmának és hitelességének szavatolója az állam."

Ez egy idiota. Az aranynak semmi koze az allamhoz, onmagaban is ertek. Pontosan ezert hoztak letre a papirpenzt aminek onmagaban nincs erteke (fiat money).

@nemsiker_s:
jól beszétél haver ! :))))

@sh4d0w: 'Valóban, hiszen az írott történelem eddig két gazdasági világválságról tud, mindkettőnek világháború lett a vége.'

Akkor még megvolt a kereslet felpörgetésének a fedezete könnyen hozzáférhető olajban. Ma már, amikor Kínával versengve olajhomokból sajtoljuk ki az utolsó cseppeket, vagy kilométeres vízréteg alól, nem biztos, hogy erre fogják költeni. Persze, az atomtengeralattjárók és -repülőgéphordozók megoldják ezt a problémát, de a halottak nem jelentenek fizetőképes keresletet. Ez az én logikám, az amerikaiak vagy a muszlimok esetleg másképp gondolkodnak...

A lényeg, hogy a hitelekből finanszírozott folyamatos növekedésre alapozott, szép új kapitalista világrend nem működőképes hosszútávon. És itt a hosszútáv alatt nem évszázadokról van szó, hanem évtizedekről. Nincs fenntartható fejlődés ezen az alapon, csak éppensségel ezt a fogyasztói társadalom által kinevelt sokadik generációs konzumidiótáknak már nem lehet megmagyarázni.
Lehet, hogy 100 év múlva az emberek szeretnének majd úgy élni, mint ahogy mi megtehetjük.

@TheDude: 'pisztolyt tartott valaki talán az egyes országok kormánytagjai vagy parlamenti képviselői fejéhez mondván, h márpedig itten csak Milton Friedman tanai alapján lehet törvényeket létrehozni és felügyelő szerveket működtetni???'

Ha nem találtad volna ki magadtól, elárulom: megvették őket, kilóra.

Azt hiszem,amióta a magyar történelem Európában íródik ,immáron több, mint ezer éve nyugodt éveink igencsak kevésnek mondhatóak. Ez minden területre értendő legyen gazdaság, társadalom. Talán itt Európa közepén ez így van rendjén. De az nincs rendjén, hogy mindig mindenből a vesztes képe ragyog ránk. Az interjúban, mint mindenben számtalan olyan elem van, ami igen szimpatikus. Abból kell jelent és jövőt kovácsolni, amiben erősek vagyunk, komparatív előnyünk van. A mezőgazdaság rendszerektől függetlenül erős volt Mária Terézia idején ugyanúgy, mint az 1945-1990 közötti években. Az erre épülő ipar már a kiegyezés után igen fejlett volt, pld. malomipar. Nem kell mást tenni, csak azokat az értékeinket, amikből tőkét lehet kovácsolni együttesen nemzeti érdekből kiindulva hasznosítani. Valóban a víz igen fontos kincs lesz hamarosan. Az élelmiszer ugyanígy. Lehet ez egy gazdag ország, de abban erősen hinni kell és élni tudni azzal, amink van.

@merquén: Mindig ellenérzést kelt bennem, ha nemzeti alapon minősítünk embereket. Az hogy a Népszabi megszólaltatott néhány külföldi embert akik ilyen véleménnyel voltak rólunk, majd meg is írja, ez egyszerűen felháborító.

Én is dolgoztam már némettel, franciával, amerikaival és azt kell mondanom, hogy közöttük is van lusta, van aki fél a változástól...stb. Ezek személyiségjegyek és nem lehet egy egész népre vonatkoztatni belőlük.

Vagy ha a Népszabi szerint igen, akkor kiváncsi lennék mi a vélemény amikor a zsidókat vagy a cigányokat szidják.

Szerintem stratégiai szempontból a termőföld a legfontosabb Magyarországon. Ennek érdekében nem szabad megengedni, hogy 2011-től külföldi tulajdonba kerüljön. Állami elővásárlási jog (és kötelezettség) kell, a kisajátításról szóló törvényt módosítva egyértelműen lehetőséget biztosítani, hogy a zsebszerződésekkel átjátszandó területek magyar kézben maradjanak. Akár állami gazdaságok szervezésével is lehetne munkát biztosítani, továbbra is tiltva a gmo haszonnövényeket.
Az inflációtól sem kellene félni. Fel lehetne vele egy kicsit pörgetni a gazdaságot, úgy változtatva a csereértékén, hogy az export mellett a szürkeexport is fellendüljön. Persze az import drágulna. Így viszont inkább magyar buszok futnának az utakon, jobban magyar tévét vásárolnánk, stb. Legfeljebb nem Horvátországba járnánk nyaralni, hanem a Balatonra.

@mig8: Több van , mint gondolnánk, csak valahogy elakadnak mindig, hol a bürokrácia , hol más útvesztőben,mire kiérnek ezen útvesztőkből már nem is komparatív az előny

@nemsiker_s: az atomenergia, mint mindentvivő megoldás? Inkább négyesmetró.
Finnországban most épül egy atomerőmű. Az építés ideje 4 évről már 6 évre nőtt (előkészítéssel együtt túl van a 10. éven), bekerülési ára 3 milliárd euróról 4,5 milliárdra nőtt (ebből 800 millió állami pénz). Ez még a nyári árfolyamon is 1250 milliárd forint.

Én alapvetően azzal nem értek egyet, hogy az "emberiség energiaéhsége egyre nő", és nekünk ezt kritika nélkül ki kell szolgálni, ha a Föld belepusztul is.
Inkább kellene az energiaigényt csökkenteni - ami a technológia fejlődése miatt nem is jár a jólét csökkenésével -, és akkor talán nem kell újabb atomerőmű aranyáron (a hosszabbítás rendben van).

A lemezpréselésről: Dániában 6000 MW a beépített szélerőművi kapacitás. Ez 3 Paks. mi nem vagyunk tengerparti ország, de szakértők szerint 1000 MW(fél Paks) játszva elfér (és kiszabályozható). Ez 3-5 év alatt tudna felépülni (atomerőmű: 10-12 év). Hogy mennyiért és mennyi betonból, az tényleg jó kérdés (ilyen számításra én is kíváncsi lennék), de a hazai iparnak nagyobb esélye lenne rácsatlakozni a gyártására, mint ha az egész atomerőművet megvesszük a franciáktól vagy a japánoktól.

@nemsiker_s: "Láttam az ózdi kohó villamos kemencéjét. Ha jól emlékszem 7000 A áramfelvétele volt az elektródának. Hány db szélerőmű nyom ennyit?"

egy negyed

www.zoldtech.hu/cikkek/20090316-Iberdrola-szeleromu-Kisigmand/

na a fikkantásokon meg nylakodásokon túl vagytok, egy órás tvinterjú RP-rel:


video.google.com/videoplay?docid=3097514630986076314

de most tenyleg, miert nincsenek szeleromuvek otthon
bécs meg a duna szigeten is van 3

@nokesavilag:

ennyit a nők a világ kapcsolatáról :)

nincs elég szél, na

Szél tenger mellett meg hegyláncok mentén van, ha nagyon leegyszerűsíem a magyarázatot.

@Doomhammer: 'De akkor mitől nő a gazdaság? Hát – mint ahogy arra már Marx is ráérzett – a technológia alkalmazásától, fejlesztésétől, új technológiák bevezetésétől.'

Ez valóban elég nagy hülyeség, a tudomány mostani eredményei nem fogják a termelés hatékonyságát annyira befolyásolni, mint az 1800as években a mechanika-termodinamika-elektrodinamika, illetve a kialakuló kémia. Igazából, ha nem lennének munkanélküli, instabilitást okozó jövedelmek (kamatok, járadékok - ezek exponenciális vagyonnövekedést tesznek lehetővé, ami nyilván tarthatatlan), amik pénzt vonnak el a rendszerből, kb heti két munkaóra elég lenne a jelenlegi életszínvonalhoz, egy emberre lebontva (ez sajnos csak hasraütés, de biztos vagyok benne, hogy sokkal kevesebb).

Az energiaellátáshoz: a szél és a nap, mint villamosenergia forrás nulla, nem lehet rá építeni. A geotermikusról kevés infóm van, kb annyi, hogy kis mértékű, lokális energiatermelést tesz lehetővé - nem lehet sokat kivenni, mert a hőáramlás lassú a földkéregben, lassan pótlódik. A fúzió még nagyon komoly kihívásokkal néz szembe, a hagyományos fisszió alapját adó U235 pedig kb 20-40 évre elég.

Egy dologban látok reményt, a gyorsítós hulladéktranszmutációban, az ATWben, azzal egyrészt rövidíthető a nukleáris hulladékok alkotóinak felezési ideje, másrészt a sokkal nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló plutónium különböző izotópjai is használhatóak fűtőanyagként.

Már bocsánat, de a mezőgazdasági termelés "felélesztése" egyáltalán nem hülyeség. Ha nem is a Hollandokkal kell versenyeznünk, de nagyon sürgősen meg kell oldani kb 500 000 ezer roma, illetve még jónéhány százezer munkanélküli gondját. Csak a nagy baj ezzel, hogy a teljesen átszabott magyar "gazdaságba" ezek az emberek meg sem tudnak szólalni, mert 8 általánossal nem lesznek IT szakemberek, meg marketing menedzserek.. Majd talán idővel. De ezeknek most kell munkát adni segély helyett, márpedig nem éppen ők fognak hozzáadni értéket a mezőgazdasághoz. Legfeljebb erőt. Nekik marad a kapa, a metszőolló, meg az ásó.

Lehet, hogy más a nyugati 21. század, lehet, hogy itt még kádári gonodlkodás dohos szaga terjeng, de nekünk a helyi gondjainkat kell megoldani, most mihamarabb elsősorban és nem Németországi munkaviszonyok meg bérek után ácsingózni (sajnos).

@nullnick: tehát konkrétan bécsbe töbet fuj a szél mint budapesten ez az allitásod ?

@Lastres: Dániában 6000 MW a beépített szélerőművi kapacitás. Ez 3 Paks.

Jo kis mellebeszeles.
en.wikipedia.org/wiki/Wind_power_in_Denmark

Daniaban 3125MW a szeleromu kapacitas, raadasul a cikk szerint eves szinten. Eves szinten Paks kb. 14.000 GW-ot termel. Ennyit a szeleromuvekrol.

@alagi: Teljesítményt hasonlítunk össze, nem ampert bzmg. Amit itt megadnak, az vagy csúcsteljesítmény, vagy átlag.

Egy nagyolvasztót meg nem kapcsolgatsz ki-be, ha épp nem fúj a szél.

@Lastres: Dániában 6000 MW a beépített szélerőművi kapacitás. Ez 3 Paks.

Jo kis mellebeszeles.
en.wikipedia.org/wiki/Wind_power_in_Denmark

Daniaban 3125MW a szeleromu kapacitas, raadasul a cikk szerint eves szinten. Paks 1 evben kb. 14.000GW-ot termel. Ennyit a szeleromuvekrol.

@kynorptor: Meg az erdőtelepítés. Nagyon sok munka van ám a frissen telepített erdőkkel, és rettentő fontos lenne, hogy nagyobb területen legyenek erdők Magyarországon.

@kynorptor: Én ácsingózok nyugati bérek után, és kurvára leszarom, hogy mit csinál fél millió cigány.

Elégedjenek meg azzal, hogy az adónkból kapják a segélyeket amiket aztán elisznak, meg elgépeznek. Én mondjuk azt is elvennem, kapjanak kajajegyet. Faszomba má...

"EU-szintű listás szavazás az EU parlamentre és sokkal-sokkal nagyobb jogok ennek a parlamentnek a nemzetállami parlamentek jogainak rovására."

Szép, orwelli világ... minden európai állat egyenlő, de majd lesznek egyenlőbbek is...

@ToMorgan: A gond az, hogy olyan országokkal kell versenyezni, ahol nem rakódnak ilyen terhek a bérekre és árukra. És, ha gyerekekből megélnek, gyerekeket csinálnak.

De ezt mindenki tudja, aki nem vak, ne menjünk el ebbe az irányba :)

@ToMorgan: Igazából a baj az, hogy olyan országokkal kell versenyeznünk, ahol nem rakódnak ilyen terhek az árakra és bérekre. Ezért nem engedhetjük meg magunknak a segélyezést.

@Bockó: "Teljesítményt hasonlítunk össze, nem ampert bzmg. Amit itt megadnak, az vagy csúcsteljesítmény, vagy átlag.

Egy nagyolvasztót meg nem kapcsolgatsz ki-be, ha épp nem fúj a szél."

igen bzmg, ez igaz.
Tudvalevo hogy egy szeleromu atlagban a csucsteljesitmenye 20%-at hozza.
Tehat ha a koho allandoan be van kapcsolva, akkor 1,25 darab szeleromure van szukseg.

@Bockó: Teljesen egyetértek.

Duplaposzt, bocs, töröld ki légyszi.

@Bockó: "Teljesítményt hasonlítunk össze, nem ampert bzmg. Amit itt megadnak, az vagy csúcsteljesítmény, vagy átlag.

Egy nagyolvasztót meg nem kapcsolgatsz ki-be, ha épp nem fúj a szél."

Igen bzmeg, ez igaz.
Tudvalevo hogy egy szeleromu atlagban a csucsteljesitmenye 20%-at produkalja.
Tehat ha a koho allandoan be van kapcsolva, akkor 1,25 szeleromure van szukseg

azért ne felejtsük el a mezégazdaság stratégiai ágazat, ha bármilyen okból beüt a córesz, az alaplapokat autókat stb. nem lehet megenni

@indapass2009: b+++

ha mar ebben a temaban vitatkozol, elobb tisztazd le a teljesitmeny es az energia fogalmakat, kulonos tekintettel a ketto kulonbsegere.

@alagi: Hát persze. Nincs kedvem most számokat keresni.

egy felelősen gondolkodó akárki nem mondhat olyan baromságot, hogy vissza a nemzetállamhoz és nemzetgazdasághoz. Eleve a nemzet már rég megszűnt és a világnak az az egyik nagy betegsége, hogy még mindig azt hiszi hogy a nemzet az létezik.

@indapass2009: bocs, rosszul emlékeztem, a dán kapacitás tényleg csak 3100. (bár ez 2007-es adat, s a célérték 2010-re, azaz jövőre 5000. : en.wikipedia.org/wiki/Wind_power_in_the_European_Union).

Paks viszont tényleg alig több, mint 1800 MW kapacitású, bárhol utána nézhetsz. Te összekevered az éves energiatermelést a beépített kapacitással. Az előbbi helyesen 14.000 GWh.
(Nem mellesleg: az atomerőművek egy energiahálózatnak ugyanolyan rosszak, mint a szélgépek: egyik sem akkor termeli az áramot, amikor szükség van rá. A szél össze-vissza fúj, az atomerőművet pedig éjjel is járatni kell, amikor nincs rá igény.)

@Bockó: de minek nekünk nagyolvasztó, ha se áramunk, se vasércünk? Csak ezért építsünk atomerőművet? Jó lesz, színesfémkohót minden falunak.
Az ilyen dolgokat oda kellene telepíteni, ahol van alapanyag é nagy mennyiségű tiszta energia (pl. vízierőmű). Mondjuk Svédország.

@nokesavilag:


igen

meg nem lopják el a projekt bekerülési költségének kétszresét

Nem lehetne Bokros urat felváltani erre a Bodoky úrra? Esküszöm, rá szavaznék!

@nullnick: a szél átlagos ereje nem sokkal kevesebb budapest egyes reszein, nyilvan ezeket a helyeket nem veletlenszeruen kell kivalsztani,

egyebkent az osztrakok a maygar hatarhoz kozel telepitettek rengeteget, hasznos lenne ha nem osszevisszabeszelnel hanem mondjuk utananznel mielott olyan hangu kommentet irsz mint az elso valasz nekem.

a lopasban igazad van aláirom.

@Lastres:

Valoban osszekervertem, de arra akartam utalni, hogy Paks meg is termeli a 2000MWh-at, mig a 3125MW-os kapacitasu szeleromuvek nem termelnek 3125MWh-t. Csak kb. 21% a reszesedesuk mig Paksnak 40%, raadasul Mo.-n tobben elnek mint Daniaban.

Ugyhogy az altalad emlitett 1000MW Mo.-i kapacitas jo esetben 500MWh-val lenne egyenlo ami 1db paksi blokk.

Amugy 23,810 TJ (ennyi energiat termeltek a dan szeleromuvek) az kb. 6.6 TWh (6.600GWh) tehat meg a fele sem a 14.000GWh-nak amit Paks termelt.

@The CAT: Te viszont bármit mondhatsz, szerencsére.

@Lastres: Igen, ebben teljesen igazad van - bár azért kompetenciánk elvileg ebben is van. Viszont a szél még gridben sem lehet alaperőmű, az atom igen. Ha ipart és vasutat akarunk, akkor szükség van atomerőműre. Ha pedig a gázt és olajat ki akarjuk váltani, akkor szintén szerepel mint alternatíva. Btw, ha jól tudom már csak Dunaújvárosban megy egy nagyolvasztó, tényleg abszurd volt többet is működtetni az országban.

@kaszakő: Róna úrra gondolsz.

@Bockó: igen ezt a luxust megengedhetem magamnak, mert identitáspolitikával foglalkozom, máshoz nem is szóltam hozzá, de látom uraságod polihisztor, legalábbis posztjai és bejegyzései alapján. ;-)

Teljesen igaza van. Egyébként ugyanezt mondta Orbán Viktor is az országértékelőjében.
Magyarország tökéletesen meg tudna élni csodálatos minőségű földjeiből és az arra épülő feldolgozóiparból. Ehelyett mi van most? Multik futószalagja mellett robotolnak az emberek naphosszat, és ha kinyitják a szájukat, a gyár már megy is Ukrajnába, Kínába. Közben a vidék elnéptelenedett, a földek parlagon hevernek...

@The CAT: Én fizikával foglalkozom, valóban nem értek az identitáspolitikához olyan mélységben, hogy azt mondhassam, a nemzet mint egység megszűnt. Ami nem fizika a hozzászólásaimban, az common sense. Ha nem értesz egyet valamivel, légy konkrét.

@nokesavilag:

az Alpokalján van is szélerőmű, csak hát az elég kis része az országnak, lokálisan jelenthet valamit (ami azon aszinten fontos is), de úgy általában Mo. és a szélenergia kevéssé kompatibilis


szóval nem összevissazbeszélek, csak azért mert nem dobok fel egy kommnetben a Mo-on működő megújuló energiatermelő beruházásokról egy teljes dolgozatot

pff


3gyébként ha már nagyon keresgetni akarsz eben a témában, Mo-on inkább az állattenyésztésre alapozott biogáztermelés (pálháza) vagy a geotermikus energiának van relevanciája, nagyobb volumenben

@indapass2009 2009.03.17. 15:21:33:
"Igen, az aranyfedezet lehet az egyik olyan horgony, ami egy természetből fakadó tényező segítségével meghatározza a pénz terjedelmét, minőségét, tartalmát. De legyen az arany, vagy legyen az puszta szabályozás, a pénz értelmének, tartalmának és hitelességének szavatolója az állam."

Ebben az idézetben nincs sem explicit állítás, sem nem következik belőle semmi az arany és az állam bármiféle relációjának létezésére vagy milyenségére nézve.

Pusztán csak az "arany" szó és az "állam" szó is
előfordúl benne.

Olvasd el figyelmesen még egyszer és kérj bocsánatot!

@pat brit: Kellemesen lokalizálódni fog a világ rövidesen, csak figyelj. Egyébként Róna érvel, te pedig csak hiszel. És esetleg nézz utána Észak-Korea példájának: miután nem kaptak olajat és földgázt az oroszoktól, ötödére estek vissza a termésátlagok.

@nullnick: az elso felvetesemre egy olyan huyle valaszt adtal : konkrétan hogy azért nincs otthon szleromu mert nincs szel! most

az Alpokalján van is szélerőmű, csak hát az elég kis része az országnak... stb

ha ezt nem latod akkor remenytelen vagy..

@aesculus:
a földek megmaradnak még ha parlagon hevernek is.
most szerintem gyors tűzoltás kell (jöjjön a működő tőke, majdnem mindegy milyen áron, de közben tényleg ki kellene "találni" Magyarországot, ahogy Róna Péter is mondja.
persze lehet, hogy én tévedek.

@TheDude 2009.03.17. 13:02:34:
Írtad:
"A felügyeleti funkciók + a szabályok meg annyira működnek amennyire azokat tiszteletben tartják, s amennyire az ilyenekkel felhatalmazott szervek annak érvényt tudnak szerezni."

Nos, én azért végigéltem egy csúnya rendszert, amelynek bizonyos nagyon csúnya korszakaiban 99.99%-ban érvényt szereztek a szabályoknak.
Igaz, az egy rendőrállam volt. Szerintem jogállamban is lehetséges ez, csak nálunk éppen ez hiányzik. Rendjeink, rokonaik, barátaik és ügyfeleik törvények felett állónak tételezik magukat, s már maga az alkotmány is szándékoltan és bevallottan backdoorokat tartalmaz számukra.

@tin_opener:
"Nos, én azért végigéltem egy csúnya rendszert, amelynek bizonyos nagyon csúnya korszakaiban 99.99%-ban érvényt szereztek a szabályoknak."

No és milyen hatákonysággal is működtek akkor a tsz-ek? és a gdp hány százalékát is adták?

ÜDVÖZLETEM!

Véleményem szerint az a megoldás, hogy szűkíteni kéne a külkereskedelmünket. Se ennyi exportra, pláne ennyi importra nincs szükségünk. Elképesztő és mérhetetlenül túlzó az a mennyiség, amit mi évente importálunk, ráadásul egy csomó olyasmit, amit egyébként mi is meg tudnánk termelni, pl. mezőgazdasági termékeket ("importkörte"), hiszen a mezőgazdasághoz általában véve tényleg megfelelőek az adottságaink.

A megoldás: támogatni a korszerű mezőgazdaságot, minél jobb minőségben termelni, de lehetőleg a külföldi áruknál olcsóbban (szállítási ktg. pl. nyilván eleve nincs). Eztán csak azt behozni, amit mi nem tudunk megtermelni.

A korszerű mezőgazdaság igenis sok embernek adhat munkát, mert a mezőgazdaság ma már nem csak a földeken zajló munkákból áll, egy csomó egyéb - akár irodai munka is - kapcsolódik hozzá. Ezzel egyébként a vidékiek, pl. a vidéki fiatalok munkanélküliségét is jelentősen csökkenteni lehetne, így kevesebben áramolnának a városokba is munkát keresni.

És ha ez megvan, akkor hozzá lehet kezdeni egy olyan pénzpolitikához, amely végre erősíti a forintot. Tudom, hogy ezt általában ellenzik, de szerintem lényegesen erősebb árfolyam kéne. Ha emiatt ideiglenesen csökkenne az export, az nem okozna katasztrófát, mert az import még jobban csökkenne, tehát még javulhatna is a külker-mérleg.

Hogy mindez miért lenne ez jó?

Mert így amit mi termelnénk, az nem lenne túl drága, ugyanakkor a jobb árfolyam miatt amit külföldről hozunk be, az sem. Jelentősen csökkenne az infláció, mert a pénz mögé termelést vinnénk (tehát nem adminisztratív eszközökkel). A cél a dezinfláció, amelynek elsődleges előnye, hogy nem kellenének jelentős béremelések, mégis növekedne az életszínvonal. Ez pénzt takaríthatna meg a költségvetésnek.

Az exportot meg más eszközökkel kell támogatni, nem árfolyampolitikával, amit a másik oldalról megszívunk. De még egyszer: rossz reflex ez az állandó külkereskedés, talán még a Habsburg-időkből ered. Mi is meg tudjuk kajálni, amit termelünk, akárcsak a hollandok, dánok, svédek, stb. Így sokkal kevésbé függnénk a külföldtől, és a válságok is jobban elkerülnének minket.

További előny lenne, hogy a magasabb forint miatt nyugodtan lehetne kamatot csökkenteni, ami jó lenne a vállalkozóknak. Az alacsonyabb kamatszint és infláció meg - mint tudjuk - konvergencia-kritériumok, tehát az euróhoz is közelíthetnénk úgy, hogy az a gazdaságnak is jó legyen, és az életszínvonal is növekedjék. Az így - és más, hazai adottságokon alapuló beruházások, mint pl. idegenforgalom támogatásával - megindult növekedés után lenne csak érdemes az euró-övezethez csatlakozni, amikor már elég érettek vagyunk rá.

Nagyjából ennyi.

Előbb privatizálni mindent, tőkeinjekcióként, majd radikális nemzeti fordulattal államosítani, és visszavenni a burzsujtőkétől amit felépített és kitelepíteni a sok kizsákmányolót valami munkatáborba ahol ledolgozza a váltságdíját, és az utiköltségét haza.:)

@Bockó: ez tetszik, korrekt válasz.

@kapeter: Bajosan naiv elkepzeleseid vannak. :)

"Elképesztő és mérhetetlenül túlzó az a mennyiség, amit mi évente importálunk, ráadásul egy csomó olyasmit, amit egyébként mi is meg tudnánk termelni"

Szabadpiac van. Szerinted ki az a hulye, aki spanyolorszagbol hozza a paradicsomot, ha ugyanolyan minosegben itthon olcsobban meg tudja venni? (ahol a szallitasi koltseg is kevesebb)

"Jelentősen csökkenne az infláció, mert a pénz mögé termelést vinnénk (tehát nem adminisztratív eszközökkel)."

Az inflacio nem ilyen egyszeru, a "penz mogott levo termeles" csak egy a sok tenyezo kozul, ami befolyasolja.

"A cél a dezinfláció,"

A dezinflacio az rossz, mert gazdasag visszafogo hatasa van. Miert fektetned be a penzed egy kockazatos vallalkozasba, ha ehelyett egyszeruen berakhatod a matrac ala es varhatsz?
A magas inflacio sem jo, tehat az idealis egy hangyanyi inflacio. (azon lehet vitatkozni hogy ez 0.5, 1 vagy 2 szazalek-e)

Megtehetnek, hogy minden importot es exportot leallitanank, es akkor valahogy ugy festenenk (legalabbis az eletszinvonalat tekintve) mint Eszak Korea. Pl. Legeloszor arrol a szamitogeprol kellene lemondanod, amirol ezt a bejegyzest irtad.

A címben feltett kérdésről valahogy mindig ez jut eszembe:

www.youtube.com/watch?v=IaE3EaQte78

Egy jó példa, vagyis 2

www.mtv.hu/videotar/?category=105
a 20. perctől.

a multikhoz:

jo, hogy jottek? - igen
bermunka? - igen
ideiglenes? - IGEN!

hiaba Budapest most pl Shared Service Centre nagyhatalom - nem lesz ez mindig igy. En dolgoztam egyben par eve; elarulom h tobb melot 3 (!) ev utan vittek tovabb Indiaba ill Bulgariaba...

Végre egy olyan interjú és olyan poszt ami normális vitát generált. Öröm volt a sok értelmes hozzászólást végigolvasni. Lám-lám lehet nácizás, komcsizás, zsidózás nélkül is beszélgetni egymással. Bár mindegyik poszt hasonló lenne.

"A Fidesz elnöke szerint az egyik probléma, hogy közép-európai bankok kiszáradnak, nem jutnak euróhoz, másrészt pedig az Európai Unió gazdagabb tagállamai protekcionista irányba fordulnak, és az ipari termelést is megpróbálják saját államhatáraikon belül tartani, így hiába versenyképes egynémely közép-európai ország, az itt lévő beruházások mégis elakadnak, és újak nem érkeznek."

Ezt még Viktor is képes átlátni, nem is értem, hogy zenghetik itt páran a protekcionizmus nagyságát... =:O

ez az ország megérdemli saját állampolgárait
- és fordítva

A mezőgazdasági ötletéhez szólnék hozzá
1. tény az hogy ezt az erőforrást butaság lenne átengedni más nemzetek fiainak a kezébe, EU ide vagy oda, mert megveszik az össze földet egy perc alatt. A szomszédom holland házaspár, nagyon kedves és rendes emberek. De örökre kilapátolnak innen minket az anyagi erejük segítségével.
2. A teljesen szétvert tulajdonviszony, szinte káosz, nekik fog kedvezni, a sok résztulajdonos odaadja egy tál lencséért a földet.

3. Az ésszerűtlenül szaporodó roma népesség viszont mindent tönkre fog tenni, a tulajdon bizonytalan helyzete miatt (mindent ellophatnak sajnos, leszedik a kukoricát, szőlőt diót, stb) óriási a költsége az őrzésnek, és nincs jogi lehetőség az elrettentésükre. Igaz az is viszont hogy éhenhalni sem lehet hagyni őket, de legalább ne szaporodnának ilyen gyorsan. ez olyan teher ami megfojtja a mezőgazdaságot. Megoldás lenne viszont az erdőtelepítés és gondozás roma munkaerővel, ha képesek lennének dolgozni. De ne reménykedjünk, erőszak nélkül nem dolgoznak, mert lopni gyorsabb és gazdaságosabb is.)))
4. A turizmus kellemes bevételi forrás, de közbiztonság nélkül az sem működik, lopás, autó feltörés, stb a Balaton környékén is jellemző, a rendőrség képtelen rendet tenni. Még anno megfigyeltem, hogy a Jugoszláv rendőrség az autóbusz pályaudvarokon összeszedte a tengerpartra leutazó gyanus népekeket és azonnal rabszállítóba továbbította őket kérdés nélkül, csak a gyanu alapján, hogy ne zavarják a turistákat. Nálunk életveszélyes este sétálni a parton, a rajzó partizánok miatt.

5. A minőségi mezőgazdasági termékek előállításának nincs presztizse, ki akar ma kertész lenni vagy állatgondozó. Mindenki érettségizni akar, és irodában ücsörögni.

Ezért az ötlete jó, csak nem a magyarok fogják megvalósítani hanem a hollandok, osztrákok, olaszok.

@alagi: Köszönöm a választ.

Ami a spanyol példát illeti, én pont arról írtam, hogy itt legyen olcsóbb termelés, és senkinek ne érje meg behozni. Pont ez lenne a cél. Egyébként nem azt írtam, hogy állítsuk le a külkereskedelmet, csak már kicsit unom, hogy tulajdonképpen "kamiongazdaság" vagyunk, azért ez már túlzás.

A dezinflációval kapcsolatban: nem azt írtam, hogy legyen mínusz 10 %, de néhány százalék lefelé jól jönne mindenki pénztárcájának. Az így megtakarított pénz aztán akár újabb vásárlásra fordítódik, akár a megtakarításokat növeli, mindenképpen hasznos. Másrészt attól, hogy van egy kis dezinfl, még nem állnának le a befektetések, megtakarítások, hiszen mindenki több pénzt, nagyobb profitot akar, és erre ebben a rendszerben lenne is lehetőség.

Az infl nem csak az áruk mennyiségétől függ, ez tény, de az azért jelentősen befolyásolja. Ha a termelést eléggé felfuttatjuk, akkor még a kamatok fokozatos csökkentését is megengedhetjük magunknak, nem lesz gáz. Arról nem is beszélve, hogy a magas árfolyam is infláció-gátló lehet.

@greycup: Elég baj, hogy Viktor ezt mondja. Előjön belőle a liberális.

Hiába, a mi kamiongazdaságunk, ami abból él, hoigy exportál, ilyenkor rögtön becsődöl. Ha a németek kicsit esnek, akkor mi zuhanunk. Na pont erre írtam, hogy nekünk is ilyen jellegű politikát kéne folytatnunk, és a saját gazdaságunkat védeni.

@kapeter:
de mégis, miből éljen peti, ha nem az exportból? nem értelek

@alagi: A problémák felvetésében van igaza - ahogy pl Marxnak is ;) -, a gond azonban az, hogy a nyílt protekcionizmust az IMF és népi zenekara büntetik, nem védhetjük meg a gazdaságot rabszolga- vagy gyermekmunkával előállított termékektől, stb.

@greycup: Zenghetik itt páran a protekcionizmus nagyságát? Pl az EU gazdagabb tagállamai? Persze, tudom hogy ez ennél árnyaltabb... de a kaja mégis kritikus pont. Egyébként is abszurd több ezer kilométert utaztatni a kaját a felhasználási helyéig... gondoljatok bele, egy kínai sapka 20000 km-t hajózott, mire ideért.

@kapeter: Dezinfláció -> spekuláció. A múltkor mondta valaki - az MNBtől -, hogy titokban kell tartaniuk a forinttal kapcsolatos lépéseiket (amik egyébként meglehetősen korlátozottak), hogy elkerüljék a spekulációt.

@Bockó:
miért, mi van a gazdagabb tagállamokkal? Viktor ezúttal helyesen rámutatott, hogy az un. "gazdagabb tagállamok" protekcionista lépései minket egyártelmúen negatívan érintenek

ezek után nem értem, hogy ujjonghat vki, hogy "protekcionizmushúdekirály"

@manager2008: Hát igen, alanyi jogon járó családi pótlék sztornó, jöhet az adókedvezmény. Képzeld el, ha egy leendő diplomás tudná, hogy 10-20-30%-al többet fog keresni, több lesz a nyugdíja, mert van három (iskolás) gyereke, mennyivel stabilabb párkapcsolatban élne mindenki.

Még egy apróság. Első négy osztályban nincs bukás, ezért ha valaki nem tanulja meg az első négy osztályos anyagot, akkor azt 5.-esként, 5.-esekkel kell bepótolnia. Ha egy család anyagi helyzete függne attól, hogy hogyan tanul a gyerek, valószínűleg sokkal motiváltabbak lennének. Az erdőtelepítést én is említettem, nem értem miért nem kap teret semmilyen formában.

Álom, álom.

@greycup: Ööö... mert a mi protekcionizmusunk nekünk lenne jó? Egyébként az EUs protekcionizmus célja elsősorban kína, imo.

@Bockó:
de mi az, hogy a "mi protekcionizmusunk"? mit fogunk védeni? :) az eu tagállamok elkezdenek majd egymás ellen ilyen intézkedéseket hozni? nagyon csúnya lenne... és MO különösen csúnyán cuppanna a szőrösre

@manager2008: Az első és főleg a második ponthoz tennék annyit hozzá, hogy mind szép és jó, hogy ne a külföldiek kezébe kerüljenek a földek, de ugye senki sem gondolja komolyan, hogy a magyar gazdálkodók ki akarják fizetni a földért azt a pénzt amit adott esetben egy külföldi kifizetne? Azért fogja mindenki külföldinek eladni a földeket, mert azok fogják megfizetni. Szó sincs egy tál lencséről... ellenkezőleg, komoly pénzek várhatóak. Most is életben van egy olyan törvény ami kimondja, hogy elsőbbséget élvez a szomszéd, a helyi lakos, az önkormányzat, az állam stb. Mégse kell egyiknek sem, mert nem akarja/tudja kifizetni az eladási árakat. Lehet itt protekcionizmust játszani, de akkor teljes áron. Vagy gondoljátok a földtulajdonosok majd hazaszeretetből lemondanak a nagyobb haszonról? (Lásd: privatizáció.) Arról már nem is beszélve, hogy szinte kizárólag csak a külföldieknek van pénzük a rendes hasznosításra, vagyis a gépesítésre, fejlesztésekre.

@greycup: Ezen a ponton tárom szét a kezem. Gondolom ma már senki sem képzel el 'abszolút' protekcionizmust, inkább indirektet, valamiféle súlyozást, amivel versenyképesebbé lehet tenni a hazai termelőket. Írtam is fentebb, hogy az IMF elég érzékeny az ilyesmire, és mi nem vagyunk Venezula, hogy elküldjük őket a rákba, mivel jelenleg ők tartanak életben minket. Persze, ahogy már többször volt róla szó, a tőke érdekeivel szembemenni a korrupció miatt szinte lehetetlen.
Talán egy nálam okosabb majd ír erről valamit, ebben a témában teljesen naivak az elképzeléseim.

@manager2008:
1. Gyakorlatilag ez az utolsó nagy, még magyar tulajdonban lévő erőforrás a szellemi és fizikai munkaerőn kívül (bár ez utóbbiakra nemigen tart senki igényt). Azonban a termőföld jelentős része is befektetők (orvosok, jogászok, bankárok stb.) kezében és nem a földművesek kezében van, nem véletlenül: 5 éves, vagy azt meghaladó haszonbérleti szerződés esetén a haszonbérleti díj adómentes, kb 25-40eft/ha/év, ez beszorozható akár 300-zal is.
Sőt strómanokon keresztül már nagyon sok külföldi is birtokol külterületi ingatlant: kölcsönt adnak a strómannak, aki azon az előre megbeszélt termőföldet megvásárolta (300ha, vagy 6000ak), amint külföldi állampolgár is birtokolhat termőföldet, kérik vissza a kölcsönt, amit persze az nem tud megadni, helyette adja a földet.
2. Addigra már nem a csorók tulajdonában lesz a föld, hanem az előbb említett magyar befektetők kezében, akik azért vették, hogy jó áron tovább adhassák, illetve azok kezében akik azért vették, hogy ne kerülhessen külföldi tulajdonába. A külföldi ugyse osztatlan közösbe akar bevásárolni, ahol a tulajdoni lapon szereplő tulajdonosok egy részének a lakcíme már rég nem aktuális, vagy a tulajdonosok egy része már nem is él.
Még itt a világ végén, ahol én lakom, már itt sincs eladó termőföld, legalábbis normális áron.
3. Én speciel nem merek kukoricát vetni az általad említettek miatt. Elég ha ellopják - márpedig ellopják - a termés 10%-át, oda a haszon. Sok fér az 1200-es ladákba, biciklire zsákban. Pedig még a segélyt nem is csökkentették! Mi lesz itt jövőre?
Az erdőtelepítés szerintem nem túl munkaerőigényes: a telepítés gépesíthető, a tölgy, kőris vegyszerekkel gyommentesen tartható, akácot, nyarat az első évben kell kapálni, következő évben max kaszálni a sorját, egyébként tárcsázható. Még talán a fahasználat (fakitermelés) az munkaerőigényesebb.

Az írni-olvasni nem tudóknak az idénymunkák tömegét kellene nyújtani tavasztól-télig: gyommentesítés ott ahol nem sikerült a vegyszerezés, gyógynövény begyújtés, kukoricacímerezés, magvak gyűjtése (dió, tölgymakk szedés), erdei apadék gyűjtése (gallyak, tuskók kiszedése). De a lopás tényleg könnyebb életet kínál, legalábbis a mai jogszabályalkalmazás mellett.

Egyébként pedig Franjo Tudjman hasonlít Róna Péterre.
hasonlit.blog.hu/2009/03/18/egyebkent_franjo_tu_jman_hasonlit_rona_peterre

@Lastres:

Már ne haragudj de az állam, magyarország alapdíja igenis magas. Hogy is mondták az okosok, IT fejletségünk nem indokol ekkora manuális human erőforrást ....

Jól beszél az öreg..

@DeMarco: természetesen neked igazad van, és én sem vagyok elfogult a dologgal kapcsolatban. Különben is lehet azon vitatkozni hogy ki a magyar és stb. Az egyik ükapám svájci katonatiszt volt, egy ősöm meg a mohácsi csatában kapta a nemességet. Na és?
De ha egy állam valamilyen jogot szeretne formálni arra hogy a területén élő népesség élvezze a a termőföld áldásait akkor a jelenlegi tulajdonszemlélet nem kedvező.
1. A külföldi tulajdonos hozhat akár olcsó bangladesi bérmunkásokat is, kinek mi köze hozzá. Vehet szuper gépeket és kitakaríthatja az élőmunkát, mert így gazdaságosabb (lásd Dél Afrikai szőlőtermelés, olcsóbb és sokszor jobb is a boruk mint a hazai).
2. A termőföld pótolhatatlan erőforrás, nem rendelkezhet szerintem mindenható tulajdonosként senki sem felette, ezért az állami ellenőrzést nem szabadna feladni, a pillanatnyi haszonban érdekelt magántulajdonosok ellenében.
3. A termőföld az egyetlen ami az élőmunka fokozásával minőségi árut is képes termelni (kertészet, stb.) és nem csak gabonát, agyon gépesítve. Az erdő és a csemetekertészet is képes felvenni munkaerőt.
4. A totális gépesítés haszna a magántulajdonosé (pláne ha külföldi) a munkanélküliek eltartása pedig a nemzetállamé, azt teljes nyomorba döntve, és a közbiztonság romlásával élhetetlen területeket létrehozva.
5. A magántulajdonos persze majd megvédi a területét verőlegényekkel és zsoldosokkal, akik egyszerűen agyon fogják lőni a tolvajt minden gond nélkül, kezébe adva egy fegyvert és önvédelemre hivatkozva. A zsoldost meg akár be is zárhatják, a börtönben is kapja a fizetését, a munkanélküli meg elretten a további támadástól. Ez van sok országban, nézzetek utána (lakás esetében is ez a módszer).

Megoldás csak egy szervezett előre tervezett földhasználat lehet, az adottságoknak megfelelően. Lehet hog yújra kell államosítani az egészet, mert a jelenlegi jogi cirkusz mindent meggátolhat. A földet egy szociális munkaterületnek kellene tekinteni, és egy lehetőségnek a munka elvégzésére.

Az ipart erre nem lehet felhasználni, mert magasan képzett autógyári munkásnak nem lehet átképezni egy irástudatlan , műveletlen bunkót - ez illúzió, akkor meg mi afrancra képezik szegényt, amikor nem jár úgysem iskolába ha csigaszedési szezon van.

Abba kell hagyni a naív , liberális jogok körüli körhintázást, keményen oda kell tenni magát az államnak is és a lakosságnak is, mert különben együtt sűllyedünk el szépen és tényleg jöhetnek a török vendégmunkások.
De lehet hogy megérdemeljük...

Elszomorito hogy sokan meg ugy gondoljak hogy magyarorszag egyetlen versenykepes szektora a foldturas. Szeretnem ha Rona ur megnevezne azt a sikeres OECD orszagot ahol a mezogazdasag a GDP 10%-anal tobbet hoz ki. Lehetunk mi az elsok. Dogolj meg Microsoft, nem kell nekunk a te rabszolgamunkad. Itt van nekunk az Alfold. Sot azonnal fejezzuk me a Mercedes gyar epiteset is mert ugye az a terulet is lehetne termofold. Aranyat er!

Egyebkent erdekes dolgokat tanult azon a pennsylvaniai egyetemen. Ugy is ossze lehetne a tancsait foglani hogy allami tulajdonu mezogazdasag a jovok. Nos ha jol emlekszem ezt TSZ rendszernek hivtak nem is olyan regen es ha jol emlekzem akkor ez nem ment olyan jol.

@greycup: Abból, hogy mi megvesszük tőle. Miért csak külföldinek lehet eladni? Ezen kívül az állami is támogathatja, mint pl. a francia gazdákat. Ráadásul a közterheit is csökkenteni kell...

@Bockó: A dezinfl-nek vannak hátrányai, de ezek ellen küzdeni kell. Alapvetően jó lenne, mert végre nem csak béroldalról nyomnánk fel az életszínvonalat, ami aztán szépen megint infl-t generál. Ráadásul tényleg elképesztő, hogy sok minden nálunk drágább, mint pl. Németországban, ahol többször annyit keresnek az emberek. Ez pl. erkölcsi szempontból sem vállalható.

@Domi NY: No akkor.

A mi helyzetünk eléggé egyedi.

Vegyük csak az északiakat.

Eleve jobb helyen vannak, ott van nekik a tenger. Norvégia, Hollandia és Dánia nagy része tengerpart, az erősebb külkereskedelem tehát eleve adott, óriási hagyományai vannak már a kora középkortól kezdve, de a svédek sem panaszkodhatnak, hiszen a kis tengerparti részük épp a legjobb helyen van. Gazdag, fejlett országok veszik őket körül, ahonnan az ipari forradalom eredményeit gyorsan átvehették. És akkor még ott van az északi olaj is. Ráadásul ők rokon népek a németekkel, angolokkal, stb., erősebbek a szálak.

Szóval meg kéne értenünk: hiába a rinyálás, nekünk tényleg nincs sok mindenünk, se tengerpartunk, se gazdag szomszédok, rokonok, se olaj, se ásványi kincsek. A tudásunkat meg az utóbbi évtizedekben sikerült leépíteni, az oktatással együtt. Úgyhogy elég rossz helyzetből startolunk, mert most még a pénzügyeinket is elcs*ték.

Szal mi tényleg nem építhetünk sok minden másra, mint a szolgáltatásokra, az idegenforgalomra és a mg-ra. Ezen kívül ott van még a könnyűipar, a papíripar, meg a mg-al összefüggő iparágak, de sajnos ez a helyzet. Trianon se jött túl jól, mert így már azok a bányák sincsenek. Úgyhogy még az északiakkal sem lehet minket teljesen összevetni. Én is csak arra hozom fel őket példaként, hogy a mg-ukat rendesen modernizálták, iparosították, és ma már szép kis tömegtermelést tudnak csinálni viszonylag olcsón, minőségben, és mindehhez jön a szuperfejlett infrastruktúra miatt a remek külkereskedelem. Ezeket el lehet tanulni, de mi nem vagyunk sem Svédország, sem Dánia, stb. Erőltetni meg nincs értelme dolgokat, ugyanakkor tényleg nem lehet ennyire a külföldre sem támaszkodni.

Van földünk, vizünk (méghozzá az eléggé egyedi termáldolgok), egyébként földgázunk is lenne, nagyon jó idegenforgalmi adottságaink, meg a fejünk és a munkaerőnk. A dán gazdaság pl. jelentős részben a szolgáltatóiparra épül, nem is annyira a mg-ra, bár az exportjuk nagy része mg-i jellegű. Szal ezeket, meg az oktatást kéne elsősroban fejleszteni.

És a másik, hogy azért, mert innen Pestről írogatunk, nem kéne lenézni a mg-ot, ami nem azonos a "földtúrással". Korszerű mg-ra, jó infrastruktúrára van szükség, és nem a földeken kell dolgozni, oda gépek kellenek, hanem az értékesítésen, logisztikában, modern szövetkezetekben, és egyéb helyeken. Ez egy csomó munkaerőt fölszívna, főleg vidéken.

Ez a derék ember kicsit zavaros agyú.Nem sokat ért a valós dolgokból

Köszönöm a sok hozzászólást.
Néhány válasz:
1. Én a multinacionalizmus továbbfejlesztése és a nemzetállam visszaépítése közötti dilemmát vetettem fel mint a válság egyik következményét. Egyáltalán nem mondtam, hogy a nemzetállam visszaépítése a kívánatosabb, mert ezt egy nagyon is összetett kérdésnek tartom, amely kibontásához egy interjú keretei elégtelenek. Csak azt mondtam, hogy a jelenlegi szabályozási rendszer elégtelen, annak vagy a nemzetközi vagy a nemzeti irányba kell elmozdulnia. Azt mondtam és mondom, hogy a nemzetközi irányba való fejlődés a válság kitörése óta – számomra meglepően – komoly akadályokba ütközött.
2. Azt sem mondtam, hogy általában véve több szabályozásra lenne szükség. Éppen a nemzeti és a nemzetközi szintek elégtelen illeszkedése az, ami egyrészt a szabályozás hatékonytalanságát, másrészt pedig esztelen elburjánzását okozza.
3. Hangsúlyozottan fenntartom álláspontom, miszerint a magyar gazdaságpolitika az elmúlt 20 évben kifejezetten a neoliberális elméletet és gyakorlatot követte, továbbá azt, hogy ez az elmélet és gyakorlat megbukott. A rendszerváltás utáni azonnali külkereskedelmi liberalizálás, a szövetkezetek felszámolása, a készpénzes privatizáció, és mindenek előtt a tőke gazdaság és társadalom szervezőképességébe vetett korlátlan hit ennek az elméletnek a gyümölcse.
4. A NABI nem ment csődbe, csak elköltözött az USÁ-ba, ahol köszöni szépen, négy éves rendelésállományával jól van. Megtartotta a kaposvári gyárat, ahol most is termel. Volt egy nehéz pillanata, mert a magyar bankok nem voltak hajlandóak a valóban csúszásba került fejlesztését finanszírozni, de hát ebben a témakörben – az innováció finanszírozásában – az amerikaiak úgy látszik, hogy jobbak.
5. Ha a multik egy egészséges, versenyképes honi gazdasággal állnának versenyben, szerepük megítélése kiegyensúlyozottabb lehetne. Túlsúlyuk – az EU és az OECD országokban nálunk a legnagyobb a részesedésük szinte minden mutatóban, kivéve a foglalkoztatást – a gond, mint ahogy azt most láthatjuk.
4. Kétségtelen, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar visszaépítése komoly akadályokba ütközik. De:
a. A világ népessége a jelenlegi 7 milliárdról 9 milliárdra nő a század közepére, miközben a megművelhető területek a globális felmelegedés következtében mintegy 31%-kal csökken (lásd a részleteket a Stern Reportban).
b. a rendszerváltásig a magyar mezőgazdaság a GDP 20%-át tette ki a jelenlegi 4%-kal szemben. A rizsnek egyébként nem 2000 mm csapadék, hanem 2000 mm víz kell. 1980-ig Magyarországon 57.500 hektár volt rizstermelés alatt, ami 35.000 munkahelyet jelentett, a mai 2.700 hektárral szemben.
c. az alapgond, a több mint 1 millió munkavállaló korú képzetlen ember bevonása a gazdaságba szerintem megoldhatatlan a mezőgazdaság visszahozatala nélkül. Persze, jó, ha vannak programozók, stb., de ennek a képzetlen tömegnek a sorsát szerintem nem lehet megoldani a mezőgazdaság nélkül, és ha ezt nem oldjuk meg, az ország tönkremegy.
5. Nem vagyok Marxista, de szerintem Marxnak volt két nagy észrevétele, ami ma is érvényes: a technológia hatása a konjunktúraciklus alakulására, és a finánctőke hajlama arra, hogy eluralkodjon az ipari tőke felett. A második már némi módosításra szorul, de az első továbbra is úgy jó, ahogy azt Marx annak idején megírta. Az osztályharc, stb. már régen kiürült, elavult. Gondolataim Keynes-től, Pigou-tól, Atkinsontól, J. Robinsontól, Bobbitt-tól és P. Galbraith-től merítenek. Közülük talán A. C. Pigou számomra a legfontosabb.

@Róna Péter: Tisztelt Róna Úr!

Van olyan fórum az interneten, ahol figyelemmel kísérhető a munkássága? Azt hiszem hasznos lenne, ha tapasztalatait és meglátásait megosztaná a nyilvánossággal.