Fővárosi Bíróság    Budapest, 2010. április 06.

részére

                                    Tárgy: Kereset, ideiglenes intézkedés

      iránti kérelem, perbehívás

1055 Budapest

Markó u. 27. 

Tisztelt Fővárosi Bíróság! 

A Pk.60.238/20007/5 számú 2008. január 04. napján kelt végzéssel 2850 számon nyilvántartásba vett Tiszta Energiával Magyarországért Párt (képviseli: Borbély József elnök, 6000 Kecskemét, Petőfi S. u. 1/B. VII/1., budapesti iroda: 1201 Budapest, Irma u. 2.) felperes nevében 

k e r e s e t

-et terjesztünk elő a(z)

- Magyar Szocialista Párt I. r. alperes (képviseli: dr. Lendvai Ildikó elnök, 1066 Budapest, Jókai u. 6.),

- FIDESZ Magyar Polgári Párt II. r. alperes (képviseli: dr. Orbán Viktor elnök, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 18.),

- Keresztény Demokrata Néppárt III. r. alperes (képviseli: Semjén Zsolt elnök, 1078 Budapest, István u. 44. I/14.),

- Magyar Demokrata Fórum IV. r. alperes (képviseli: dr. Dávid Ibolya elnök, 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet Fasor 73.),

- Szabad Demokraták Szövetsége V. r. alperes (képviseli: Retkes Attila elnök, 1143 Budapest, Gizella út 36.),

- Országos Választási Bizottság VI. r. alperes (képviseli: Szigeti Péter, 1051 Budapest, József Attila u. 2-4.),

- Varga Zoltán önkormányzati miniszter VII. r. alperes (képviseli: dr. Virág Rudolf szakállamtitkár az Országos Választási Iroda nevében, 1051 Budapest, József Attila u. 2-4.),

- dr. Sólyom László köztársasági elnök VIII. r. alperes (képviseli: dr. Sólyom László, 1014 Budapest, Szent György tér 1.),

- Legfelsőbb Bíróság IX. r. alperes (képviseli: dr. Baka András elnök, 1055 Budapest, Markó u. 16.)

- Magyar Köztársaság Ügyészsége X. r. alperes (képviseli: Legfőbb Ügyészség, dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész, 1055 Budapest, Markó u. 16.)

- Adó és Pénzügyi Hivatal XI. r. alperes (képviseli: dr. Szikora János elnök, 1054 Budapest, Széchenyi u. 2.)

- Állami Számvevőszék XII. r. alperes (képviseli: dr. Csapodi Pál főtitkár, 1052 Budapest, Apáczai Csere J. u. 10.),

-sel szemben, a Ptk. 76. §-ában védett egyenlő bánásmódhoz való jog, a 2003. évi CXXV. tv. 8. §-a szerint tilalmazott hátrányos megkülönböztetés és a 10. § (2) bekezdésében tilalmazott jogellenes elkülönítés felperessel szemben is történő alkalmazása, továbbá a jogbiztonsághoz való jog megsértése miatt. Alperesek törvénysértő eljárására figyelemmel a Ptk. 84. § (1) bekezdés a-c) pontjai alapján tisztelettel kérjük a T. Bíróság kereset szerinti döntését, a csatolt iratokkal igazolt alábbi rövid tényállás alapján és határozott kereseti kérelemnek megfelelően.

A jelen keresettel megindított peres eljárásban a Pp. 58. §-a alapján perbe hívjuk a

- Jobbik Magyarországért Mozgalom I. r. perbehívott (képviseli: Vona Gábor elnök, 1113 Budapest, Villányi út 20/A.),

- Lehet Más a Politika II. r. perbehívott (képviseli: dr. Schiffer András választmányi listavezető, 1065 Budapest, Bajcsy Zs. út. 37. I. em.)

személyeket, mivel a felperes esetleges pervesztése esetén – jogi megítélésünk szerint – a perbehívottak felperessel szembeni követelésétől lehet tartani.

Tisztelettel kérjük a kereset elbírálásához soron kívüli eljárás biztosítását.

Előjáróban tisztelettel előadjuk, hogy a T. Bíróságnál most csak három példányban kerül benyújtásra a kereset mellékletét képző CD-t is tartalmazó két részből (csipeszes tűzővel összefogottan 118 db, 153 lap + 1 db CD-ből) álló iratcsomag. Ugyanis az alpereseknek címzett 2010.03.15-i keltezésű csatolt iratokkal igazolt, hogy az I-V., a VIII. – XII. r. alperesek részére 2010.03.16-án, a VI. és VII. r. alperesek részére pedig 2010.03.17-én a teljesen azonos okiratok + CD már átadásra került, a Pp. 121. § (4) bekezdése szerinti felhívás érkeztetésével egyidejűleg. Erre és a perrel érintett iratok – részünkre fel nem róható – rendkívüli terjedelmességére tekintettel kérjük a T. Bíróságot, hogy a valóságnak megfelelő bejelentésünket szíveskedjen elfogadni.

A most csatolt és fém csiptetővel összefogott 3 X 2 db iratcsomag, a T. Bíróság, továbbá az I. és II. r. perbehívott példányai.

Tisztelettel indítványozzuk, hogy az alperesek tekintetében a közhiteles nyilvántartásokban róluk szereplő, és a T. Bíróságnak hivatalból rendelkezésére álló adatokat szíveskedjenek elfogadni, mind a jogalanyiság (Pp. 48. §), mind a törvényes (Pp. 50. § /1/ bek.), mind pedig a meghatalmazott (Pp. 72. §) általi képviselet körében.

Előzmények:

A felperes alapítói közül sértett és károsultként többen érintettek az 1999-ig létezett állami tulajdonú és eleve törvénysértően felszámolás alá vont AGRIA Bútoripari és Kereskedelmi Rt. „fa” (01-10-041863) jogellenesen lefolytatott felszámolási eljárása mellékszálainak, következményeinek.

Az állami vállalat ellen 1994-ben indult felszámolási eljárásában felszámoló szervként kirendelt Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. (01-10-041457, ¹) ugyanis, rendkívül konspiratív módon történt tévedésbe ejtéssel és tévedésben tartással kétszeresen adta el jogszabályba és jóerkölcsbe is ütköző módon az adós teljesen azonos felszámolási vagyonát. Az első eladás az állami vállalat felszámoló szervében 1994-től részvényes Szendrődi József (90%) és egy társa (10%) nevére 1995.05.23-án célirányosan létrehozott Szendrő Invest Kft-nek történt meg 1996. május 24-én a csatolt számlával igazoltan, majd a már megtörtént értékesítés tényét és kapcsolódó lényegi körülményeit elhallgatva, és az első eladásban közvetlenül érintett Szendrődi József ismételt közreműködésével a Kossuth Holding Rt. felszámoló szerv 1996.08.29-én ismételten eladta a teljesen azonos felszámolási vagyont.

A harmadik személyek tévedésbe ejtésével és tévedésben tartásával megkárosított második vevő alapító tulajdonosa Balázs István (aki a felperesnek is az egyik alapítója) által kényszerűen folytatott jogérvényesítési eljárásban került 2007-ben megindításra egy olyan jogvédelmi per, amelyben az 1999-ig létezett állami vállalat (01-10-041863) felszámoló szerve is (01-10-041457) alperesként lett megjelölve. A per megindításakor a pert indító felperes még nem tudta azt, hogy a 01-10-041457 cgjsz-ú Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. idő közben 2003.10.31-én megszűnt. A jogalanyiság hiánya ellenére a bíróság a pert megindította és aggálytalanul folytatta a jogalanyisággal már 2003 óta nem rendelkezett, de 2007-ben tévesen létező személyként alperesként megjelölt 1990-ben alapított Kossuth Holding Rt. (01-10-041457) ellen (Pp. 50. § /1/ bek., 48.§).

Az 1990-ben alapított, majd 2002.03.22-én szétválással és kiválással további másik két társasságra megosztott rt-vel szemben tévesen indított és folyó perben a Kossuth Holding Rt-t (01-10-041457) az a dr. Holobrádi Emese ügyvéd képviseli, aki 1995.05.23-án ügyvédként vett részt a Szendrő Invest Kft. megalapításában az okiratok elkészítője és ellenjegyzőjeként, amely céget a jogszabály által tiltott felszámolási vagyon bennfentes értékesítéséhez hoztak célirányosan létre. Nevezett ügyvéd készítette és jegyezte ellen továbbá a 01-10-041457 cgjsz-ú eredeti KH Rt. szétválási szerződését, valamint a 01-10-044788 és a 01-10-044789 cgjsz-ú jogutód rt-k létesítő okiratait, Ő végezte a cégbejegyzését. A szétváláshoz készült okiratokban dr. Holobrádi Emese ügyvéd egyértelműen rögzítette, hogy a szétváló 01-10-041457 cgjsz-ú társaságnak, a belőle történt kiválással létrejött 01-10-044788 és a 01-10-044789 cgjsz-ú társaságok a jogutódai.

A felperesi alapító Balázs István az 1996-os tévedésbe ejtése és éveken át tartott tévedésben tartásának felismerése alapján 2007-ben indított perben dr. Holobrádi Emese ügyvéd a 2008. szeptember 12-i keltű beadványában úgy nyilatkozott, hogy a 01-10-041457 cgjsz-ú 1990-ben létrehozott KH Rt. jogutód nélkül szűnt meg 2003.10.31-i hatállyal. Ugyanakkor a közhiteles cégnyilvántartás és a Társasági Törvény átalakulásra vonatkozó közös szabályai azt bizonyítják, hogy dr. Holobrádi Emese bírósági perben tett 2008-as nyilatkozatával ütközően az 1990-ben alapított KH Rt. nem szűnt, és a vonatkozó törvény alapján nem is szűnhetett meg jogutód nélkül.

A bírósági perben jog vagy kötelezettség megváltoztatására dr. Holobrádi Emese ügyvéd által a 01-10-044789 cgjsz-ú KH Rt. nevében 2008-ban tudottan valótlanul tett nyilatkozat hátterének megértésére és részletekbe menő feltárására folytatott le a felperes teljes körű vizsgálatot, a cégiratokra és a folyamatban lévő felszámolási eljárásokra is kihatóan. Ezen átfogó vizsgálat eredményeként szereztünk megdönthetetlen bizonyítékokat arra, hogy a 01-10-041457 cgjsz-ú társaságnál 2002.03.22-én megkezdett cégátalakítás miatt a 2002.07.03-án cégjegyzékbe bejegyzett 01-10-044789 cgjsz-ú társaságnak került átadásra az a jogosítvány, amely pénzügyminisztériumi regisztrációhoz kötött módon adott és ad jogosultságot felszámolások folytatására. Az 1990-ben alapított Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. felszámolói névjegyzékből 2002.10.22-én megtörtént törlése nyomán, a 2002.07.03-án létrejött 01-10-044789 cgjsz-ú – cégjogi (!) jogutód – KH Rt. került a Pénzügyminisztérium által vezetett felszámolói névjegyzékbe felvételre 47 sorszám alatt. A hivatkozott névjegyzékbe történt felvételről rögzítette a felperes fellépése nyomán eljárt X. r. alperesi képviselő Legfőbb Ügyészség 2009.08.29-én P.MJG.5316/2009. számon kiadott hivatalos állásfoglalásában, hogy „törvénysértően került sor a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zrt-nek a felszámolók névjegyzékébe történő felvételére”.

A cégátalakítás miatt az eredeti, 1990-ben alapított KH Rt. kérelmezte a Pénzügyminisztériumnál a felszámolók névjegyzékéből történő törlését, ami 2002. október 22-én meg is történt, így ezen tény a 2002.10.31-én megjelent cégközlönyben került közzétételre. A törlés miatt a PM regisztrációhoz kötött felszámolási tevékenységet az 1990-ben alapított társaság (01-10-041457) neve alatt nem lehetett – volna – már folytatni, a felszámolás alatti társaságok törvényes képviseletének még 2010-ben is folyt, tévedésbe ejtő és tévedésben tartó ellátásának a több száz esettel bizonyított tényével ütközően.

A felperes által felismert súlyos bűncselekményeknek is minősülő törvénysértés-sorozatról, a 2002.10.31-től jogosítvány / jogosultság nélkül, majd 2003.10.31-től már a bizonyítottan tudott jogalanyiság teljes hiánya ellenére rendkívül konspiratív módon harmadik személyek tévedésbe ejtésével és tévedésben tartásával, a hazai közhiteles nyilvántartások törvénysértő és valótlan tartalmát is eredményezően folyó, a Magyar Köztársaság Országgyűlése által alkotott törvények mindenkire egyformán vonatkozó – kógens – rendelkezéseit  durván és folyamatában sértő cselekményekről, az azokkal megvalósult törvénysértések mibenlétérőla felperes, 1998 novemberétől kezdődően részletekbe menően tájékoztatta az alpereseket, és az alperesek Btk. 137. § (1) bekezdése szerint hivatalos személynek minősülő törvényes képviselőit, tagjait. Ezt a tényt az érkeztető bélyegzővel ellátott csatolt iratok megfelelően bizonyítják.

A Magyar Köztársaság hatályos jogrendjét teljes egészében veszélyeztető súlyos törvénysértés-sorozatról a felperes a médiát is tájékoztatta. Ennek eredményeként közölt a hvg.hu egy rendkívül aprólékos tényfeltáró írást 2008.11.17. napján, a jogosítvány és jogképesség nélküli törvénysértő felszámolásokról, azok releváns okiratokból és egyéb körülmények alapján a valóságnak megfelelően feltárt háttéréről és azok összefüggésrendszeréről. A hvg.hu csatolt írását más médiaszervek is átvették, így az abban feltárt törvénysértően folyó felszámolási gyakorlat és a felszámolási eljárások vitelével, illetve hivatalból történt törvénysértő kezelésével érintettek személye, rendkívül széles körben vált ismertté, köztudottá.

A hvg.hu által közölt és további médiaszervek által is átvett írásban lévő súlyos tényállítások alapján a Fővárosi Bíróság is belső vizsgálatot rendelt el rövid úton, amely eredményeként a csatolt 2008.11.19-i keltű hivatalos okiratokban a törvénysértések súlyára tekintet nélkül került rendkívül tényszerűen rögzítésre a hvg.hu 2008.11.17-i írása útján nyilvánosságra került felperesi tényfeltárás.

A 2008.11.17-i csatolt írás megjelenését követően a hvg.hu. az üggyel összefüggő utóbb feltárt tényekről további írást jelentetett meg 2009.03.04. napján. Ebben a korábbi írásban már bemutatott országgyűlési párt által alapított közvetlen pártalapítványi kapcsolaton túl már az is bemutatásra került, hogy a több száz cég törvénysértő felszámolását – a hatályos törvényi rendelkezések mindenféle következménye nélkül évek óta – folytató Kossuth Holding Rt. és a nevében eljáró, a láncolatosan egymásra épülő alapvető és súlyos törvénysértésekben érintett egyes képviselők már a bankszektor azon cégében is vezető, illetve ellenőrző tisztségben megtalálhatók, amely pénzintézet budapesti fiókja éveken át, éppen a több száz törvénysértően felszámolásokat folytatott KH Rt-k-kel azonos székhelycímen működött. Az is bizonyított tény, hogy a Pp. 48. §-a szerinti jogalanyisággal 2003.10.31. napjától kezdődően már nem rendelkezett 01-10-041457 cgjsz-ú, a cégjegyzékben a sorozatos felróható magatartás miatt – egyes esetekben még 2010-ben is – „törvényes képviselőként” regisztrált fantom KH Rt. nevében csalárd módon fellépett érintett felszámoló biztosok jogellenes eljárása nyomán, számtalan esetben került sor bankszámlák törvénysértő megnyitására 2004-től kezdődően az adós társaságok részére (pl.: az állami tulajdonú Budaprint Vállalat, stb.), illetve számtalan bankszámla is jogellenesen került megszüntetésre.

A törvénysértő  felszámolásokkal érintett bíróságok – a Pénzügyminisztérium 2002.10.31-i, és a cégközlöny 2003.10.31-i hivatalos közleményéből a 01-10-041457 cgjsz-ú KH Rt. felszámolói névjegyzékből, illetve cégjegyzékből történt törlésének tényéről – hivatalból tudtak, amely alapján a Csődtv. 6. § (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárásokban is alkalmazandó Pp. 50. § (1) bekezdése, illetve a 72. §-a alapján hivatalból kellett volna vizsgálni az érintett adós társaság törvényes, illetve meghatalmazotti képviseletének meglétét, annak jogszerűségét, különös figyelemmel arra a tényre, hogy a cégjegyzékből törölt fantom felszámoló szerv neve alatt (1997. évi CXLIV. tv. /Gt./ 28. §) jogellenesen, joghatás kiváltására eleve alkalmatlan módon folytatott felszámolásoknál számtalan esetben volt bíróság előtt peres és peren kívüli eljárás is folyamatban. Ezen bírósági eljárások esetében is az adott eljárásra vonatkozó speciális szabályok között nem szabályozott kérdések körében, a Pp. szabályait kellett és kell alkalmazni. Előzőekből következően a felszámolás alatti peres és nem peres eljárások egytől-egyigfélbeszakadtak a bíróság külön intézkedése nélkül, a törvény erejénél fogva (ipso iure), a Pp. 111. § (1) bekezdése értelmében, a cégjegyzékben regisztrált törvényes képviselő (01-10-041457) jogalanyiságának 2003.10.31-i megszűnése miatt a Pp. 111. § (3) bekezdése alapján, a 112. § (1) és (2) bekezdése szerinti következményekkel. Utóbb hivatkozott törvényi rendelkezés következménye a BH1993.618. számú jogeset alapján viszont az, hogy perfüggőséget okoz, azaz folyó eljárást eredményez. A törvény kógens rendelkezése értelmében folyó peres és nem peres eljárások ugyanakkor kizárják az azzal érintett felszámolások esetében a felszámolási zárómérleg készítését és az elfogadását, így az adott felszámolási eljárás törvényes, és joghatás kiváltására alkalmas lezárását.

Miután a felperes azt észlelte, hogy a mindenki számára szabadon hozzáférhető közhiteles nyilvántartási adatokkal alátámasztott rendkívüli súlyú tényállításokkal megkeresett szerveknek és hivatalos személynek minősülő képviselőinek jogellenes eljárása miatt, az országgyűlés által alkotott törvények, kiemelt jelentőségű nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek tovább folyó következmények nélküli megsértése történik, ezért az állami tulajdonban lévő – cégeket is érintő jogsértés-sorozat, és a kimutatott több ezer milliárd forint összegű kár ténye alapján a felperes már akként kereste meg 2010.03.16-án és 17-én az alpereseket, a Pp. 121. § (4) bekezdésére is történő felhívással, hogy az állami vagyonokat is károk miatt intézkedésre hivatalból kötelezett XII. r. alperes ÁSZ-nak írt újabb közérdekű bejelentést, és az állításokat bizonyító releváns okiratokat is teljes körűen csatoltuk az alperesek részére, az eljárási kötelezettségükre történő ismételt felhívással.

A megkeresett alpereseknek a részükre jogilag is megfelelő módon artikulált közérdekű bejelentéssel feltárt durva törvénysértésekről fennálló tudomás alapján intézkedési kötelezettsége keletkezett, akár a 2004. évi XXIX. tv., akár a Be. 171. §-ának kógens rendelkezései értelmében. Ennek ellenére érdemi, a törvénysértések folyamát, a kidolgozottan fennálló jogellenes állapotot megszüntető intézkedésről nem kaptunk egyik személytől sem tájékoztatást, intézkedést nem tapasztaltunk. Ezzel szemben az történik, hogy a törvénysértésekben tevőlegesen, vagy akár azok jogon kívüli kezelésében érintett hivatali szervek és hivatalos személyek összehangoltságot mutató módon járnak el a feltárt törvénysértések eltussolását eredményezően, illetve, a folyamatban lévő jogon kívül kezelt törvénysértő eljárások korábbiakkal azonos lezárását célozva.

Az alperesek fentiekben feltárt folyamatában törvénysértő magatartása miatt kiemelten hívtuk fel minden érintett figyelmét arra is, hogy a 2003-ban megszűnt cég (01-10-041457, Ctv. 28. §) neve alatt törvénysértően folytatott felszámolásokkal elért árbevételek harmadik jogi személynél (01-10-044789) történő jogellenes lekönyvelése, alapjaiban sérti a Számviteli Törvénynek is a rendelkezéseit. A 2002 óta eleve törvénysértő számviteli gyakorlatot folytató, közvetlen párt és társadalmi szervezet által létesített alapítványi kapcsolattal is rendelkező, a bíróság meghosszabbított kezeként eljáró gazdálkodó szervezet törvénysértő eljárása nyomán keletkezett és jogellenesen kezelt árbevételek sorsa is ellenőrzésre alkalmatlan módon történik. Ugyanakkor a hivatalos személyek által is évek óta ismert, de mégis törvényi következmények nélkül folyó törvénysértés-sorozat kapcsán alappal merül fel az Állami Számvevőszék pártok túlköltekezéséről és azok jogsértő hátteréről kiadott hivatalos jelentések alapján – szerény jogi álláspontunk szerint – az, hogy a felperes által részletekbe menően feltárt súlyos bűncselekményeknek is minősülő folytatólagos törvénysértésekkel megszerzett illegális árbevételek, a feljelentési kötelezettség alá tartozó törvénysértésekbe belenyugvó hivatalos személyek által támogatott társadalmi szervezeteknél, illetve azok közbeiktatása útján elért pártokánál kerülnek jogellenesen felhasználásra, párt-és kampányfinanszírozás körében.

Semmilyen racionális magyarázat nem létezik álláspontunk szerint ugyanis arra, hogy a kötelező feljelentési kötelezettség – Be. szerint hivatalból üldözendő cselekményként (Btk. 225. §, 244. §) üldözendő / büntetendő megszegésével járó – elmulasztását miért vállalják fel, jól láthatóan tendenciát mutató módon az érintett – esetenként jogi végzettséggel és ügyvédi múlttal is rendelkező –, a Btk. 137. § (1) bekezdése szerint minősülő hivatalos személyek.

Az Országgyűlés  által alkotott hatályos törvények kógens rendelkezéseinek – soron következő országgyűlési választások törvényességére, joghatás kiváltására alkalmas voltára is kiható – I-X. r. alperesek általi minden képzeletet felülmúló megsértésére, konkrétan kidolgozott példa a dr. Fogarasi József főiskolai docens úr Népszava 2010. március 11-i számának 6. oldalán megjelent publicisztikája. Az írás bírósági kereset szintű precízséggel vezeti le tételesen az 1997. évi C. tv. (Ve.) mérlegelési körbe nem tartozó kötelező érvényű szabályainak a VII. és VIII. r. alperesek általi megsértését, amelybe az I – VI., illetve a IX – X. r. hivatalból intézkedésre kötelezett alperesek aggálytalanul nyugodtak bele törvény- jogsértő módon. Előzőekre tekintettel Dr. Fogarasi József főiskolai docens úr csatolt publicisztikáját teljes terjedelemben a kereset tárgyává tesszük, a jogbiztonsághoz való jogunk, valamint a törvények előtti egyenlőség durva megsértése miatt.

A Ptk. 76. §-a kimondja; „A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.”

A Ptk. 84. § (1) bek. a-c pontja kimondja; „Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

 a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

 b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

 c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;”

A 2003. évi CXXV. tv. a tilalmazott hátrányos megkülönböztetésről a 8. §-ban kimondja; „Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt

 t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)

miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható  helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.”

A fenti törvény a jogellenes elkülönítésről kimondja; „Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné - elkülönít.”

Az 1949. évi XX. tv. (Alkotm.)

Kereseti kérelem:

A fentiekben rögzített és a csatolt iratokkal logikailag zártan bizonyított tényállás alapján kérjük, hogy a T. Bíróság a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg az alperesek törvénysértő eljárási gyakorlata miatt megvalósult jogsértések tényét akként, hogy „az alperesek egymás törvénysértéseire figyelemmel folytatott törvény- és jogsértő eljárása megsértette a felperesek jogbiztonsághoz, egyenlő bánásmódhoz való jogát”.

Az folytatólagosan egyenlő bánásmódot sértő eljárása, kifejezett felhívások ellenére eljárása , a II. r. alperes csatolt iratokkal logikailag zártan bizonyított durva törvénysértő cselekményei évek óta tartó jogon kívüli kezelésével, a közhiteles cégnyilvántartás adatainak alkalmatlan iratokon nyugvó jogellenes megváltoztatása révén. Az I. r. alperes ezen cselekménye durván sérti a felpereseknek is a jogbiztonsághoz való jogát amellett, hogy a hátrányos megkülönböztetés és a jogellenes elkülönítés is megvalósult a felperesek álláspontja szerint.

A Ptk. 84. § (1) bekezdés b) pontja alapján kérjük, hogy a T. Bíróság kötelezze az alpereseket a jogsértés abbahagyására, egyúttal tiltsa el alpereseket a további jogsértéstől.

A Ptk. 84. § (1) bekezdés c) pontja alapján kérjük, hogy a T. Bíróság kötelezze az alpereseket a felpereseknek megküldött iratban történő megfelelő módú elégtétel adására.

A T. Bíróság hatásköre és illetékessége a Pp. 23. §. (1) bek. g) pontján alapszik.

A felek között a Pp. 121. § (4) bekezdése szerinti közvetítői eljárás – az alperesek merev elzárkózása miatt – nem volt - lehetséges.

Az alperesek a felperesek jogbiztonsághoz és a személyhez fűződő jogainak tendenciát mutató megsértésével a perre okot adott, ezért tisztelettel kérjük a perköltségeinkben történő marasztalását.

A per tárgyára figyelemmel kérjük a tárgyi illetékfeljegyzés biztosítását.

Indítványozzuk, hogy a T. Bíróság előzetesen végrehajtható ideiglenes intézkedéssel kötelezze soron kívüli eljárás keretében a VI. r. alperest arra, hogy a – dr. Fogarasi József főiskolai docens úr csatolt publicisztikájában tételesen levezetett választási törvény kötelező érvényű rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva – jogszabálysértő módon kitűzött (Ptk. 4. § /4/ bek.) 2010. áprilisi országgyűlési választásokon való részvételből zárja ki az I – V. r. alpereseket, az 1997. évi C. tv. 3. §-ában rögzített választási alapelveket és más kötelező érvényű törvényi rendelkezéseket is folyamatában sértő eljárása, magatartása miatt.

A csatolt releváns okiratokkal logikailag zártan bizonyított tény ugyanis a T. Bíróság előtt, hogy az országgyűlési választásokon induló I – V. r. alperesek, és hivatalos személynek minősülő képviselői, évek óta a polgári jog határán messze túlnyúló olyan cselekményekről fennálló bizonyított tudomásuk miatti hivatali kötelezettségüket mulasztják el folyamatában, amely törvénysértésekből származó árbevételek konkrét jogszabályokat sértő kezelése és felhasználása kapcsán közvetlenül kimutatott a választásokon induló párt és általa alapított alapítvány kötődése, a minden képzeletet felülmúló törvénysértésekkel érintett – esetenként hivatalos – személyeknek is a törvényi következmények alól történő jogellenes mentesítése mellett.

Itt hivatkozzuk fel a IV. r. alperes média útján több ízben hangoztatott azon köztudomású ténynek minősülő nyilatkozatait, miszerint az országgyűlés két nagy pártja a IV. r. alperes által homályosan hivatkozott különböző törvénysértésekből származó illegális bevételeket 60 – 40 %-ban osztja fel egymás között. Felperesnek nincs tudomása arról, hogy a hivatkozott párt- és kampányfinanszírozást is érintő, hivatalos személyek által nagy nyilvánosság előtt tett nagyon súlyos tényállítások miatt, bármely tényállítással érintett fél jogi úton kért és kapott volna elégtételt.

A csatolt okiratokkal feltárt súlyos tényeken nyugvó – közérdekű bejelentés és hatékony jogorvoslat biztosítása iránti kérelemnek is minősülő tartalmú – keresetben rögzítettek alapján kifejezetten hivatkozunk az Abtv. 27. § (2) bekezdésére, az Alkotmánybíróság 2005.10.10-i 333/B/2002 AB számú határozatára, valamint a Btk. 137. § (1) bekezdése szerint meghatározott hivatalos személy fogalmára és abból következő hivatali kötelezettségükre. Előzőekre is tekintettelnyomatékkal kérjük a releváns okiratokkal bizonyított tényeket és körülményeket az Alkotmány, a Ptk, a Btk., a Csődtv., a Gt., a Pp., a Ctv., az 1997.évi C. tv. 3. §-a, az 1997. évi LXVII. tv. (63 – 79. §), az OIT 10/1999. és a 15/1999. számú határozatainak, az Ütv., a felszámolók névjegyzékéről szóló Kormányrendelet hatályos rendelkezéseire,, továbbá a Magyar Közlöny 2000/95. számában kihirdetett, „A pénzmosásról, a bűncselekményekből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról” szóló, a Magyar Közlöny 2002/152. számában kihirdetett „Büntetőjogi egyezmény a korrupcióról”, valamint a Magyar Közlöny 2004/76. számában kihirdetett „Korrupcióról szóló polgári jogi” hazánkban is hatályos nemzetközi egyezményekre, valamint Sántha Ferenc úr büntetőjoggal foglalkozó „A jogi személyek büntetőjogi felelősségéről” címmel a közelmúltban kiadott, illetve Kondorosi Ferenc, Uttó György és Visegrády Antal urak közös munkájaként „A bírói etika és a tisztességes eljárás” címmel 2007-ben – dr. Lomnici Zoltán elnök úr előszavával – kiadott szakmai anyagként ajánlott könyvekben nyilvánosság elé tárt egységes eljárási gyakorlatra, továbbá a Magyar Nemzet 2010.03.12-i számának 4. oldalán a belföld rovatban dr. Lomnici Zoltán„Minden sérelmet tisztelni kell” címen közölt interjúban tett kijelentésekre (²) is figyelemmel hivatalból értékelni és intézni, a 2004. évi XXIX. tv. 141-143. §-ainak és a Be. 171. § (2) bekezdésének is a szem előtt tartása mellett, tekintettel a Be. 171. § (1) bekezdésének is kógens előírására.

                  Tisztelettel:

                                                Tempo Párt                   felperes

         Borbély József elnök

Mellékletek: 51 db (71 lap, 15 pld), valamint 3 db az alpereseknek már leadott két tételből álló iratcsomag (459 lap) + 3 db CD /594 db fényképpel/.